Brüsszel nagyobb hiányt lát
A módosítás azt jelenti, hogy már idén is fenntarthatatlannak tartja a bizottság a magyar gazdaság korrekcióját, miközben elismeri, hogy számszerűen a 2012-es határidőre az uniós küszöbérték, három százalék alá nyomta a kormány a hiányt (ezt most 2,4 százalékosra várják). A bizottság prognózisa szerint idén 0,1 százalékkal zsugorodik a magyar gazdaság, 2014-re viszont 1,3 százalékos gazdasági növekedést jósol Brüsszel.
Az államadósság tekintetében pesszimistább képet fest mostani előrejelzésében a bizottság az őszi adatokhoz képest, az államadósság-csökkentés mértéke lassul: GDP-arányos méretét 2012-ben 78,6 százalékra, 2013-ban 78,7 százalékra, 2014-ben pedig 77,7 százalékra becsülik. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a bizottság téved, előrejelzése hibás, mert a gazdasági növekedés egy százalék felett és ezért a hiány is „bőven a GDP három százaléka alatt lesz”.
Matolcsy György tárcája szerint hibás az is, hogy a bizottság nem hiszi el, hogy a gazdaság fehérítéséből, a pénztárgépek bekötéséből vagy az e-útdíj bevezetéséből a várt összegek befolynak a költségvetésbe. „A magyar kormány hangsúlyozza, hogy a bizottság mostani előrejelzése csupán előzetes, a végleges prognózis a tavaszi előrejelzésben májusban várható” – írta a tárca, amely továbbra is bízik abban, hogy Magyarország „sikeres költségvetési politikájának köszönhetően kikerül” a túlzottdeficit-eljárásból.
A mostani előrejelzés csak jelzésértékkel bír, a túlzottdeficit-eljárásban a 2012-es gazdasági adatok ellenőrzése után, az áprilisban benyújtandó nemzeti reformprogram és konvergenciaprogram alapján dönt majd májusban az Európai Bizottság arról, javasolja-e az eljárás feloldását. Addig új előrejelzést is készítenek ez alapján tavasszal.
A végső döntést júniusban hozzák meg az uniós pénzügyminiszterek. Erre a folyamatra utalt Olli Rehn pénzügyekért felelős EU-biztos is, amikor a tegnapi sajtótájékoztatón Magyarországról szólva közölte: a magyar hatóságok elkötelezettek, hogy olyan intézkedéseket tegyenek, amelyek biztosítják, hogy három százalék marad a deficit idén is. Szavai szerint az intézkedéseknek strukturális természetűeknek kell lenniük, és a konvergenciaprogramban kell majd részletezni ezeket. A finn politikus jelezte: hat tagállam, köztük Magyarország kerülhet ki idén a túlzottdeficit-eljárás alól, a legtöbb kockázatot Lengyelországban és Litvániában látja. Rehn újságírói kérdésre válaszolva elmondta, a bizottság egyelőre nem tudott minden tervezett intézkedést figyelembe venni a 3,4 százalékos hiányszám megállapításakor, több, nemrég hozott intézkedést vizsgálnak, hogy egyszeri vagy tartós hatásúak-e.
Egy neve elhallgatását kérő brüsszeli forrás arra hívta fel a figyelmet, hogy nem feltétlenül kell a kormánynak további csomagokat bejelentenie a bizottság meggyőzéséhez. Folyamatos a tárgyalás Budapest és Brüsszel között a már eddig bejelentett intézkedések költségvetésre gyakorolt hatásáról: elsősorban az autópályadíjból és a pénztárgépek bekötéséből várt bevételeket tartja Brüsszel bizonytalannak, de vita tárgya a magyar gazdaság növekedésének előrejelzése is. A magyar kormánynak ugyanis bizonyítania kell, hogy az eddig meghozott intézkedések nem ássák alá a növekedést. Orbán Viktor miniszterelnök legutóbb január végén járt Brüsszelben, hogy megerősítse José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének, elkötelezett a három százalék tartása mellett, azaz nem lesz választási költségvetés.
A bizottság előrejelzése egyébként az egész Európai Unióról lesújtó képet nyújt. Az unió egészében 0,1 százalékkal nő a GDP az idén, az eurózóna viszont továbbra is recesszióban marad, s a GDP 0,3 százalékkal csökken. Ősszel még szerény 0,1 százalékos növekedést vártak, most úgy vélik, a gazdaság fellendülése jövőre indulhat meg. Ami igazán aggasztó, hogy Spanyolország (amely tavaly egy év haladékot kapott a költségvetés korrigálására) hiánya 10,2 százalékos volt 2012-ben (ebből 3,2 százalék a bankrendszer kitakarítására ment el), ami bőven meghaladja a 6,3 százalékos megemelt célt. Ráadásul a bizottság számításai szerint a 2014-re kitűzött 2,8 százalékos hiánycél helyett a deficit 7,2 százalék lesz. Belgium is küzd a megszorításokkal: Rehn szerint a kormány a szükséges gazdasági reformok alig felét hajtotta végre.
Görögország gazdasága hatodik éve zsugorodik, idén 4,4 százalékos visszaesés várható (az ősszel becsült 4,2 helyett.) Franciaország sem tudta a megfelelő mértékben csökkenteni a hiányt. Rehn azonban úgy tűnt, nem fog szigorúan bánni Párizzsal, amelyre elvileg szankció kivetését is javasolhatja a bizottság, ha az idei hiánycélt elvéti. Az EU-biztos arra hivatkozik, hogy ha egy kormány elkötelezett a strukturális átalakítások mellett, de visszaesik a növekedés, akkor racionális lépés több időt adni. Az erőfeszítések ellenére az eurózóna államadóssága a GDP 95,1 százalékát teheti ki a bizottság adatai szerint, ami a közös valuta létrehozása óta a legmagasabb arány. Ez ismét felveti a kérdést, hogy mi értelme a megszorításoknak, ha az övezet nem képes beindítani a gazdaságot és tartósan csökkenteni az államadósság arányát.
Az elemzők már csomagolnak
Gabler Gergely, az Equilor elemzője szerint a mostani jelentés azt mutatja: a kormánynak 150 milliárd forintot kell összeszednie ahhoz, hogy a három százalék alatti GDP-arányos hiánycélt teljesítse. Az Erste elemzője, Árokszállási Zoltán ennél lényegesen nagyobb, 300 milliárd forintos, az ING szakértője, Németh Dávid 150-200 milliárd forintos kiigazítócsomagot látott szükségesnek az MTI-nek nyilatkozva. Gabler Gergely szerint nehéz lenne megmondani, mely területeket érintheti az újabb csomag. Valószínűsítette, hogy a nyugdíjhoz a választások előtti évben nem nyúlnak hozzá, de óvakodni fog a kabinet más, a lakosságot közvetlenül terhelő intézkedéstől is. Az viszont valószínűnek mondható, hogy a tranzakciós illetékek közül a készpénzfelvételt terhelő adót a jelenlegi 0,3 százalékról esetleg 0,5 százalékra emelik.
Lényegében ugyanezen a véleményen volt Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere is. A döntést azért tartja valószínűnek, mert a tranzakciós illeték kisebb emelése nem jelent olyan óriási közvetlen terhelést, amely azonnal érezhető, látványos hatást váltana ki. Közben ebből jelentős összegekre tehet szert a kormány. Ám az is igaz – mondta Gablerrel egybehangzóan –, hogy a kormány számára hiányzó forintokat csak ebből aligha lehet összeszedni, biztosan szükség lesz más intézkedésekre is, olyanokra, amelyekre már illeszthető a strukturális átalakítás jelzője is. Az elemzők ezzel együtt úgy vélekedtek, ha a bizottság végül jóváhagyja a konvergenciaprogramot és ebben az új kiigazítási elemeket, akkor Magyarország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól.
