Netre kötik a családokat
A Digitális Otthon Programról az iparágban azt rebesgetik, hogy valójában ez az oka annak, hogy a kormány stratégiai partnerségre lépett a redmondi szoftvercéggel. A városi legenda szerint, amikor Kevin Turner, a Microsoft alelnöke tavaly év végén találkozott a magyar kormányfővel, Orbán Viktor figyelmét ez a projekt keltette fel leginkább. Ahogy az iparágban beszélik, lelkesedett az ötletért, s maga adta utasításba, hogy valósítsák meg. A találkozó persze nem volt előzmény nélküli: az IT-költéseket a hivatalba lépésekor alaposan megvágó Orbán-kabinet hivatali ideje elején minden multi szállítóját komolyabb árcsökkentésre kívánta rábírni, s amíg a megállapodások nem születtek meg, szinte alig írtak ki beszerzéseket. A szakmai szervezetek és a vállalkozások vezetői elegánsan ugyan, de szinte hétről hétre odamondtak a kormánynak, hogy ez így nem lesz jó. A spórolás sok szenvedő alanya közül a Microsoft volt az egyik. Aztán tavaly nyáron Lázár János és Papp István, a redmondi cég hazai vezetője bejelentette: a cég 52 milliárd forint értékű ingyenes oktatási programcsomagot biztosít a hazai közoktatás rendelkezésére – elvégre a tudásalapú társadalomra alapozó amerikai cég egy adott piacon szívesen támogatja a versenyképesség növelését. A nyílt forráskódú szoftverekkel foglalkozó cégek szövetsége úgy kommentálta a bejelentést, hogy a Microsoft olyat adott, amit tőlük ingyen lehet beszerezni. Lázár János pedig azt mondta, hogy minden felajánlásra nyitottak, s reményét fejezte ki, hogy a Microsoft példája ragadós lett. Egyelőre nem lett.
Ezt követően került sor az ominózus kormányfői–alelnöki találkozásra, majd decemberben Szijjártó Péter külgazdasági államtitkár és Papp István ügyvezető aláírták a kormány és a Microsoft közötti stratégiai megállapodást, melynek a Digitális Otthon Program és a Digitális Közoktatási Portál a két alappillére. A DOP egy nyolcmilliárdos pilot, amelyhez a csatlakozó cégek és a kormány fele-fele arányban járulnak hozzá. Kulcseleme nem csak ezért ötven százalék. Amint Papp István felhívja a figyelmet, idehaza ennyi a PC-penetráció, az internethez is csak minden második ember fér hozzá, s sajnos a digitális analfabetizmus mértéke is ekkora.
– Az ország jövője akkor biztosított, ha a fenntartható fejlődés nemcsak az olcsó munkaerőre épül, hanem a tudást igénylő, értékteremtésre képes vállalkozásokra. Márpedig nem lehet tudásalapú társadalmat építeni anélkül, hogy ezeket a problémákat ne oldanánk meg – mondta Papp István, miközben ismertette: negyvenezer családhoz jut majd el a borsodi területeken egy számítógép, az internet hozzáférés, és a rajtuk elérhető oktatócsomagok. Mindez azonban nem csak az államnak érték. – Az iparág csak akkor tud megélni, ha vannak felhasználók, akikre lehet támaszkodni – mondta Gacsal József, az Intel hazai vezetője, aki kiemelte: komoly adósságot halmozott fel az ország a digitális kultúra terjesztése terén, de most van esély a törlesztésre. Bár az utóbbi két évben már valódi munkát is végeztek, állami háttérrel, még sokat kell tenni a felzárkózásért. Gacsal mindenesetre felhívta a figyelmet: ezúttal olyan hardvereket adnak a lakosság kezébe, amit valóban tudnak használni, s ehhez Beck György, a Vodafone elnöke tette hozzá, hogy valódi tartalom is elérhető lesz, mint például elektronikus tananyagok, helyi ügyintézési lehetőség. A program nyitott, lehet csatlakozni, s a kivitelezésbe bevonják a helyi informatikai klasztereket is, hogy valóban hasznos szolgáltatásokat adhassanak. A pilot ősszel, iskolakezdésre indulhat be, ekkor kerülhetnek ki az eszközök a családokhoz és indulhatnak be a kapcsolódó szolgáltatások. A szakma abban reménykedik, hogy az alapszintű internetes képességek sokakat segíthetnek munkához vagy az életminőségük valamilyen javulásához.
– Az ötlet egyébként nem új. Már 2000-ben is leírta az Informatikai Érdekegyeztető Fórum, hogy társadalmi szinten bőségesen megtérül egy-egy ilyen projekt költsége – pedig akkor még lényegesen drágább eszközökkel kellett számolni, s hol volt még a mobil széles sávú kapcsolat? Egyelőre kérdés az is, pontosan milyen eszközök jutnak el a családokhoz, lesz-e szükség közbeszerzésre, s számos egyéb részletkérdés is akad. Így például az, hogy az alacsony életszínvonalon élő rászorultaknak kell-e bármilyen önrészt betenni a csatlakozáshoz, vagy hogy hogyan választják ki a kedvezményezetteket? De az is kérdés, miként oldható meg, hogy a gépek valóban a családoknál maradjanak, s ne kössenek ki a másodlagos kereskedelemben? Erre Gacsal József annyit mondott: ezt ma már lehet garantálni hardveres megoldásokkal.
Nyílt forráskódú felajánlás
A köz- és felsőoktatási szektor számára ajánlott fel ingyenesen használható szoftvereket és kapcsolódó támogatást, szolgáltatásokat az IBM, a Red Hat magyarországi disztribúcióját végző ULX, valamint a mára három részre szakadt Novellt hazánkban képviselő NetIQ Novell SUSE Magyarországi Képviselet. A program keretében az IBM Magyarország a magyar felsőoktatási intézmények teljes körére kiterjeszti Academic Initiativ-es programját, amely ingyenes hozzáférést ad szoftverek és más technológiai megoldások oktatási célú használatához.
