(Ez az alapvetés nem különbözik jelentősen a nemzeti együttműködés programjába foglalt megállapítástól. Ez olyan társadalmi szerződésről beszél, amely alapja lehet az erős kormányzásnak.)

A programról egyelőre annyit tudni, hogy a bizalom visszaszerzésére épít, visszavezetné az adójóváírást és a felső adókulcsot a személyi jövedelemadózásba, és megállapodást kötne a különadóval sújtott ágazatokkal, hogy a teher mérsékléséért cserébe fokozzák beruházásaikat, a bankok esetében pedig növeljék hitelkihelyezéseiket. Az utóbbi intézkedést szánja a program a gazdasági növekedés alapjául.

A volt kormányfő szerdán felvetésünkre, miszerint nem csupán a banki hajlandóság, de a hitelek iránti kereslet is gátja az élénkítésnek, úgy válaszolt: a bankrendszerben jelentős forráskivonás folyik, és ezt a folyamatot a kormánynak a szektorral szembeni magatartása erősíti is. Úgy vélekedett: a bankoknak alacsony a kockázatvállalási hajlandóságuk, mert nem bíznak abban, hogy a magyar gazdaság előremegy. Ugyanakkor bizalmi problémák a másik, a vállalkozói oldalon is felmerülnek, aminek szintén a gazdasági stagnálás az oka – mondta. Annak a kockázati elemeit, hogy a hiteleket ne tudja visszafizetni egy vállalkozás, összességében minimálisra kell csökkenteni. Ez adhat lökést a kölcsönfelvételnek s közvetve a növekedésnek.

Szerinte olyan kemény alkut kell kötni a bankokkal, ami a hitelkihelyezés növekedését egyértelműen összeköti a különadó csökkentésével. Ha ugyanis van beruházás, és van hitelezés, beindul a növekedés. Összességében így a nagyobb növekedés lehet a bankok irányába tett tehercsökkentés fedezete – fogalmazott. (Hasonló megoldást vetett fel egyébként Pleschinger Gyula, a nemzetgazdasági tárca államtitkára is a Magyar Nemzet hétfői számában.)

„A bizalmi problémáknak a stagnálás az oka”