A szállodások és a zenészek innentől együtt sírnak, együtt nevetnek – summázta Victor Máté, a Magyar Szerzői Jogvédő Iroda, az Artisjus elnöke, hogy megváltozott a dalok után járó jogdíj kiszámításának módja. Az új, 2013-as tarifákat hozzáigazították a hotelek valódi forgalmához: eddig a szállodások egyszerűen a szobaszám után fizettek, míg most ezt az egyes szállástípusok, kategóriák szobakihasználtsági mutatóival korrigálják, melyeket a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) publikál. A jogvédő szerint a változás eredményeként összességében idén összességében 15 százalékkal kevesebb jogdíjat szednek be, mint tavaly.

– Nem ez a néhány tízezer forintos költség fekteti két vállra a hoteleket, az új díjszabás azonban diszkriminatív – mondta lapunknak a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) egyik, neve mellőzését kérő tisztségviselője. Tény, hogy 2013-ra igen eltérően változott az egyes szálláshelytípusok terhe. Az ötcsillagos szállodáknál ötödével nőtt a teher mértéke, a négycsillagosoknál szinten maradtak, míg az egy-, kettő- és háromcsillagos kategóriában negyedével-felével csökkentek a díjak, ami a szállodások szerint egyáltalán nem tükrözi az ágazat valós helyzetét.

A MSZÉSZ szerint az egy kiadható szobára jutó árbevétel (revpar) alapján 2012-ben az ötcsillagos szállodáknál ugyan kismértékű, másfél százalékos növekedést mért a KSH (az inflációt is figyelembe véve ez reálértéken még így is csökkenést jelent), míg a változatlan mértékű jogdíjat fizető négycsillagosoknál ugyanez a mutató 5,2 százalékkal javult tavaly. A háromcsillagos hotelek jártak a legjobban: miközben idén kevesebb jogdíjat kell fizetniük az Artisjusnak, az egy szobára jutó bevételük egy év alatt ugyanannyival emelkedett, mint a négycsillagos szállodáké.

Az Artisjus szerint viszont ez csak most, az átállás miatt van így, ezentúl viszont, ha egy kategóriában például az ötödével csökken a kihasználtság, akkor a jogdíj is ennyivel lesz alacsonyabb. A szállodásokat azonban ez nem nyugtatja meg. Az MSZÉSZ szerint az Artisjus által megállapított, illetve a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában (SZTNH) jóváhagyott jogdíjak mára teljességgel elszakadtak az ágazat teljesítőképességétől. Öt év alatt az ötcsillagos szállodák 17 százalékos forgalomcsökkenést szenvedtek el, míg a háromcsillagosok bevétele tíz, a kétcsillagosoké 17, az egycsillagos hoteleké 12 százalékkal esett vissza.

Ugyanakkor a jogdíjak az MSZÉSZ közleménye szerint évente átlagosan 18 százalékkal nőttek, a szállodák most 40-50 százalékkal fizetnek többet, mint 2007-ben. Az Artisjus szerint a jogdíjak 2006 és 2012 között „csupán 9-26 százalékkal emelkedtek”, és azzal érvelnek, hogy mindez az időszak 30 százalékos pénzromlását figyelembe véve reálértéken 4-21 százalékos csökkenést jelent. A szállodásoknak gondja van a 2013-as díjtáblázat számítási módjával is: a MSZÉSZ szerint akkor lehet a valós teljesítőképességhez igazodó tarifákról beszélni, ha a KSH kihasználtsági adatai helyett a revpart, tehát az egy szobára jutó árbevételt vennék alapul.

Utóbbival viszont az Artisjusnak van baja, mivel a revpar a szállodák önbevallásán alapul, amelynek megalapozottságát a szervezet nem tudja ellenőrizni. Az Artisjus szerint ráadásul a revpar nem tükrözi a valós bevételeket, mivel az tisztán a szobahasználatból származó árbevétellel számol, míg a szállodák üzemeltetésében egyre nagyobb szerepet kapnak a kiegészítő szolgáltatások, amelyek viszont nem jelennek meg a revparban.

Az idei évre érvényes díjtáblázatra ugyan már a területet felügyelő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) is kimondta az áment, a lobbiharc azonban ettől még idén is folytatódik, mivel a KIM jelezte: a jövő évi jogdíjak megállapítása előtt felül kell vizsgálni a díjszabás struktúráját, és ennek érdekében a résztvevők már 2013-ban kezdjenek el tárgyalni. Igaz, az Artisjus szerint szó nincs arról, hogy a KIM támogatná a szállodások törekvéseit, ahogy a szervezet azt is hangsúlyozza: az ágazat szereplőivel konzultálva alakultak ki az idei díjtételek.

Az érintett szakmai szövetségek szemszögéből (az MSZÉSZ mellett a Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége is kifogásolta a díjemelés mértékét) máshogy fest a történet. Szerintük korábban, 2012 novemberében a jogvédő iroda még a vendéglátóhelyekéhez hasonló, minden kategóriában átlagosan két százalék körüli emelésre tett javaslatot. Az ezt követő tiltakozás után született meg a jelenlegi, differenciált díjfizetési rend, majd a megváltoztatott díjstruktúrát ezután már további konzultáció nélkül bevezették a hoteleknél. Alkalmasint a sietséget jelzi, hogy az Artisjus tarifája még a régi csillagos besorolást használja, ami 2012 júliusa óta nincs érvényben, ugyanakkor a hazai hotelek alig harmada minősíttette magát az új rendszerben.