– Mióta Magyarország belépett az Európai Unióba, a magyar gazdák folyamatosan kevesebb támogatást kaptak, mint a régebbi tagállamokban élők, most azonban sikerült elérni, hogy 2014 és 2020 között Magyarország is megkapja azt, amit a nyugat-európaiak, vagyis nincs többé versenyhátrány – mondta múlt pénteken Orbán Viktor kormányfő a szokásos rádióinterjújában. Ennek kapcsán a hét végén számháború bontakozott ki a Fidesz és az MSZP között, amelybe most az agrártárca is beszállt: milliárd eurókkal és százalékokkal dobálóznak, összehasonlítva a 2007–2013 és a 2014–2020 közötti uniós költségvetési ciklusokat. Csakhogy ez esetben az almát hasonlítják össze a körtével. Gőgös Zoltán, a parlament mezőgazdasági bizottságának szocialista alelnöke szerint a következő uniós támogatási ciklusban – a kormányfő nyilatkozatával ellentétben – a magyar gazdák kevesebb támogatást fognak kapni, de ezzel majd csak az adott években szembesülnek.

– A sikeres tárgyalások eredményeképpen a következő uniós költségvetési ciklusban 500 milliárd forinttal több közvetlen támogatásra számíthatnak a magyar gazdák, mint a most záruló hétéves időszakban – írta a Fidesz-frakció. A kormányzati sikereket növelendő, a tárca közölte: miközben a Közös Agrárpolitika (KAP) európai uniós költségvetése mintegy 11 százalékkal csökkent, addig Magyarország a korábbi 10,4 milliárd helyett 12,3 milliárd euró agrártámogatást kap 2014–2020 között. A szaktárca közleményben tudatta, hogy így Magyarország részaránya a KAP-ból a korábbi 2,36 százalékról 3,19-re emelkedik, és 1,9 milliárd euróval nő 2007–2013-hoz képest.

Noha ez igaz, nem bontották ki a valóság minden elemét, pedig nagyon is lényeges, különösen, hogy 2013 ebből a szempontból vízválasztó. A fideszes kommunikációban emlegetett „korábbi években” ugyanis Magyarország nem kapta meg a területalapú támogatások teljes összegét. Az uniós csatlakozásunk előtt, 2002-ben aláírt koppenhágai egyezmény és a csatlakozási megállapodás értelmében a területalapú támogatás bevezetésének évében – 2004-ben – Magyarország a volt EU-15-ök támogatottsági szintjének a negyedét kapta meg, ami az első három évben öt-öt százalékkal, majd évi tíz százalékkal folyamatosan emelkedett 2013-ig, amikor elérte a száz százaléknak számító, hektáronkénti 259,69 eurót. Vagyis idén kaptunk először teljes összeget, s jelentős a különbség még tavalyhoz képest is – igaz, ennek semmi köze nincs a kormány tárgyalásaihoz. A támogatás hektáronkénti értéke ugyanakkor 3,68 euróval csökken a jövő évtől.

Hogy a gazdák többet vagy kevesebbet kapnak majd, azt befolyásolja az euróárfolyam is: az EU illetékes bizottsága minden évben a szeptember 30-i irányadó árfolyamon jóváhagyja az euróban megadott pénzügyi keret forintértékét, s ekkor derül ki pontosan, mekkora lesz a kifizethető összeg a következő évben. Ami a 260 euró körüli támogatási összeget illeti, Magyarország a tizenötödik helyen van a huszonhetes listán. Az éllovas Máltán 750-ről 670 euróra csökkent a támogatás, míg a minket egy hellyel megelőző osztrák gazdák körülbelül annyival kapnak kevesebbet, mint a magyarok. Lettországban, a lista utolsó helyén álló tagállamban viszont 94 helyett 141 eurót kapnak a termelők hektáronként.

Raskó György, az EU által felkért tanácsadó, agrárközgazdász szerint egyébként még nyerhetünk 84 centet, legalábbis a döntéshozók előtt fekszik még egy erről szóló javaslat. Ez esetben hektáronként három euró sem lenne a csökkenés.