Erzsébet jól fizet
Történetének legjobb évét zárhatta az Erzsébet-utalványt kezelő Nemzeti Üdülési Szolgálat (NÜSZ) Kft., 2012-es árbevétele nagyságrendekkel szárnyalhatta túl eddigi eredményeit. Az állami kézben lévő társaság egy adómódosítás nyomán tavaly majdhogynem egy az egyben kapta meg a kedvezményes adózású, papíralapú utalványok piacát, kitúrva onnan az addig uralkodó francia cégeket.
A NÜSZ az üdülési csekkek kezeléséből 2011-ben 3,8 milliárdos éves forgalmat produkált, ám a cafeteriaszabályok átalakítását követően az Erzsébet-utalványra átállított állami társaság tavalyi bevétele számításaink szerint már meghaladhatta az ötmilliárdot. A cég számláján ennél nagyobb összeg pihen: a beváltatlan utalványok ellenértéke 18 milliárd forint.
A társaság tájékoztatása szerint tavaly közel 90 milliárd forintnyi Erzsébet-utalványt vettek át a munkaadók, ami után az általános forgalmi adóval együtt 2,5 százalékos kezelési költséget kellett kifizetniük. A bevétel csak ezen az ágon 2,4 milliárd forint, emellett a cég természetesen magáénak tudhatja a kereskedők és vendéglátók beváltás után kifizetendő – valójában a beváltáskor automatikusan levont – jutalékát is, ami alapesetben hatszázalékos volt az elmúlt évben (idén ezt már öt százalékra csökkentették). Igaz: más esetekben a levonható összeg kisebb lehetett, a NÜSZ nagy kereskedőpartnerei (például a CBA, de a sokáig a rendszerbe be nem engedett Tesco is) a hírek szerint ennél alacsonyabb, háromszázalékos jutalékot alkudtak ki. Az információt egyetlen érintett sem erősítette meg, igaz, nem is cáfolta. Annyit mondtak csupán: üzleti titokról van szó. A NÜSZ-nél csak azt tették hozzá, hogy egyes partnerek átvállalják az utalvány kezelésének a logisztikai költségeit, és emiatt fizetnek kisebb jutalékot. Ha úgy számolunk, hogy a legnagyobbak elvitték az Erzsébet-utalványok forgalmának a felét, akkor se csökkenhetett a kereskedői jutalék bevétele négymilliárd alá.
A cég adatai szerint az eddig kibocsátott utalványok 80 százalékát váltották vissza, ami annyit jelent, hogy a NÜSZ rendszerében továbbra is mintegy 18 milliárd forint maradt. A kibocsátott utalványok első garnitúrájának a felhasználhatósági ideje 2013 végén jár le.
A korábbi, piaci alapon működő, javarészt francia cégek – Sodexho és a kivonulási szándékát a napokban bejelentett Tickét Déjeneur – által lefedett piac államosításának egyik indoka az volt, hogy e cégek csak „kiviszik a profitot” az országból. Az utalványpiac kvázi államosítását azzal is indokolták, hogy a NÜSZ Kft. a hozzá befolyó jövedelem javát szociális üdültetésre fordítja. Összesítésük szerint tavaly 100 ezer fő, közülük háromezer gyermek, üdülhetett kedvezményes áron vagy éppen ingyen. A NÜSZ tájékoztatása szerint ez mintegy 3,4 milliárdos ráfordítás volt 2012-ben (illetve ebből 498 millió forintot az idén terveznek felhasználni).
Az állami kézben lévő vállalat lapunknak még hozzávetőlegesen sem részletezte, hogy az üdültetésen kívül milyen egyéb kiadása volt, mondván: a mérlegadatait májusban teszi közzé a cégbíróságon. Így csak becsülni tudjuk, hogy a 148 főt foglalkoztató cégnek saját működése finanszírozásán kívül a fennmaradó kétmilliárd forint mire kellett. Az induláskor folytatott, több százmilliósra becsült marketingkampány mellett ebből fizették a vízjeles utalványok előállítási költségét is (ez az ötezer forintos tömbökkel és a rendkívül drága, darabonként 20 forintos előállítási költséggel számolva 400 millió alatt lehetett). Mindezek alapján az utalványüzlet (ha csak a költségek valamiért nem voltak magasabbak) a jótékonyságra fordított összegekkel együtt is milliárdos nyereséget hozhatott az államnak.
Más kérdés, hogy a 2012-es adatok alapján kiderül: a korábban 300 milliárdra becsült kedvezményes adózású cafeteriapiac a tavalyi jelentős adóemeléssel, az újraszervezéssel és az államosítással az eredeti kétharmadára csökkent. Az Erzsébet-utalványok 90 milliárdos forgalma mellett az elektronikus utalványok, a SZÉP-kártyák a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint decemberig 115 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le (ebből 41 milliárdot már felhasználtak a dolgozók), azaz összességében 210 milliárd forintra apadt a kedvezményes adózású cafeteriapiac.
