Bajnai a bizalomra épít
Bajnai fejnehéz kormányzást javasolt, a szükséges változtatásokra már a ciklus elején sort kell keríteni. Ezt követően, akár 2018-ra az euróbevezetés feltételeit is teljesítheti az ország. Ehhez társadalmi összefogás kell, amely stabil, erős hátteret ad, így az eredményeket nem lehet két-három évente felülírni populista politikával – tette hozzá. Szükség van az adóalkotmány bevezetésére, ennek lényege, hogy a közterhekben ne lehessen hatvan napon belül változtatásokat végrehajtani (jelenleg 45 nap a minimális átfutás az adózók számára negatív változás esetén), és kikötné, hogy egy évben csak egyszer nyúljanak az adókhoz. Hangsúlyozta: ki kell irtani a gazdaságból és a pártok finanszírozásából a korrupciót. Javaslata szerint a magyar állam és egy cég között csak akkor lehet majd szerződést kötni, ha a dokumentum kikerült az internetre. Ezenkívül a bankokkal növekedési egyezség megkötését indítványozta, a pénzintézetek az állammal kötött egyezség révén tudják segíteni a fejlesztéseket és beruházásokat, ami a növekedés alapja.
A foglalkoztatás növelésére is új programok kidolgozására van szükség – mondta –, hiszen míg a társadalom egy része részt vesz a gazdaság szekerének húzásában, addig egyesek leszakadnak. Helyzetük megoldására nem lehet kizárólag a közmunka a válasz, éppen ezért újra kell gondolni a mezőgazdaság helyzetét. Magyarország lecsúszó régióiba életet kell lehelnie az új kormánynak – jelentette ki. Az oktatás kérdése ehhez szorosan kapcsolódik. Ez nemzetstratégiai kérdés, hiszen ezekben az években dől el, hogy felzárkózunk-e a nyugat-európai fejlődő társadalmakhoz vagy leszakadunk azoktól. Ez az oktatás fejlesztése nélkül lehetetlen.
Bajnai szerint korszakváltás kell a gazdaságpolitikában. A helyes felfogás az, hogy ha az állam a társadalom tetején lévőket békén hagyja, a középen lévők előrejutása előtt lebontja az akadályokat, az alul lévők felkapaszkodását segíti,míg a legalul lévőknek esélyt teremt. Ez azt jelenti, hogy a fölső réteg esetében liberális, a középen állókkal szemben konzervatív, míg az alul elhelyezkedőknél szociáldemokrata hozzáállásra van szükség – közölte. Olyan országban kell élnünk, ahol aki minimálbért kap, az úgy érezhesse, a középosztályhoz tartozik. Az a társadalom stabil, ahol könnyebb előrejutni, de nehéz leszakadni, s ez az irány a követendő – hangsúlyozta Bajnai Gordon, aki szerint programja nem ígér csodát, csak azt, hogy megfordulunk, és elindulunk fölfelé.
– A jó kormányzás gazdaságpolitikai céljai között elsőként a bizalom visszaszerzése áll – hangsúlyozta Oszkó Péter is. A Bajnai-kormány pénzügyminisztere szerint egyezséget kell kötni a válságadóval sújtott ágazatok vállalataival, annak fejében, hogy az adót a kormány európai szintűre normalizálja, a cégek növelik magyarországi fejlesztéseiket, beruházásaikat. Ez új munkahelyeket teremt, növeli a foglalkoztatást, segíti a gazdaság növekedését. Mindehhez természetesen a bankszektorral is meg kell állapodni, ami a hitelezés beindításában segít.
Oszkó szerint igazságos adórendszert kell bevezetni, a személyi jövedelemadónál vissza kell állni a többkulcsos modellre, mert a jelenlegi egykulcsos rendszer semmilyen előnyt nem jelent. Az ideális progresszió irányába kell lépni, nem szabad az alacsony keresetűek terheit növelni, ám el kell érni, hogy a jövedelemadó ne büntesse aránytalanul a többletteljesítményt. Az adójóváírást és egy felső adókulcsot így egyértelműen vissza kell vezetni a rendszerbe. A felső adókulcs bruttó havi 400 ezer forint felett lépne be, a családi adókedvezmények mindenkinek járnának jövedelemtől függetlenül, ám a legjobban keresők esetében csak a felső sávhatárt elérő jövedelemrészig lennének alkalmazhatók. Az adójóváírás visszavezetése a minimálbéren élők esetében 8-10 százalékos nettó bérnövekedést hozna.
A rendszerben ösztönöznék a megtakarítást, és cél volna a munkabért terhelő járulékok csökkentése is. Ezen a téren a kormány munkahelyvédelmi akcióterve nem feltétlenül rossz, de a benne foglalt intézkedéseket újra kell gondolni – mondta Oszkó. A vállalatok adminisztratív terheit a „sárga lap” intézményének bevezetésével csökkentenék. Első alkalommal a hatóság nem büntetne, csak figyelmeztetne. A 20 milliárd forintnál kisebb bevételt eredményező kisadókat azonban kivezetnék a rendszerből.
Az állami intézményrendszeren belül helyreállítanák a fékek és ellensúlyok rendszerét, erősítenék a Költségvetési Tanács szerepét, amely a jelenlegi formájában nem nyújt elégséges ellenőrző és kontrollszerepet. Negyedéves parlamenti beszámolókkal segítenék a költségvetési transzparenciát, és előírnák, hogy a következő évi büdzsét november 30-ig el kell fogadni. Oszkó közölte: a program készítői szerint a maastrichti kritériumokat teljesíteni kell. Egyértelművé kell tenni, hogy ez egy jó gazdaságpolitikának a része, attól függetlenül, hogy végül mikor csatlakozik az ország az eurózónához.
