Nézze meg alaposan a bankszámláját!
A korábbinál többen váltanak bankot vagy állnak át ugyanannál a pénzintézetnél másik, kedvezőbb számlacsomagra a tranzakciós illeték januári bevezetése óta – derült ki a nyolc legnagyobb hazai bank lapunknak küldött válaszaiból. Jelentős mozgásról ugyan még egyik pénzintézetnél sem számoltak be, ám sok ügyfél még csak az utóbbi napokban kapta kézhez januári számlaértesítőjét, amelyből látja, mennyivel drágult számára a bankolás. Ráadásul sok szolgáltató pár hét különbséggel többször is átvariálta díjait, hogy ne kerüljön versenyhátrányba a többiekhez képest, de a tranzakciós illeték okozta vesztesége is elfogadható szinten maradjon, s ez utóbbi módosítások közül nem egy még csak ezután lép majd hatályba.
Így az ügyfelek sem nagyon kaphattak eddig pontos képet arról, mire számíthatnak saját bankjuktól, vagy adott esetben hova lenne érdemes átszerződni. A hitelintézetek ezek alapján arra számítanak, hogy a következő hetekben tovább nő majd a számlát vagy szolgáltatót váltó ügyfelek száma, de tömeges „elvándorlástól” azért egyiküknél sem tartanak.
Úgy tűnik, a leggyorsabban a vállalkozások reagálnak az új helyzetre. A nem forintalapú nemzetközi fizetési forgalommal rendelkező vállalatok például már a tranzakciós illeték bevezetésének hírére vizsgálni kezdték, hogy fizetési forgalmuk környező országokba terelésével hogyan optimalizálhatnák költségeiket. Egyes vállalatok már léptek is, míg mások egyelőre csak tanulmányozzák a lehetőségeiket – mondták az UniCreditnél. Azon cégek közül, melyek forintban intézik pénzügyeiket, az egyébként is rugalmasabb kisvállalkozások körében már most jól megfigyelhető, hogy az eddig több banknál is számlát vezetők költségeik racionalizálása érdekében igyekeznek egy pénzintézethez irányítani tranzakcióikat. (Az egy ügyfél ugyanannál a banknál vezetett számlái között végrehajtott tranzakciók után nem kell illetéket fizetni.)
Jól mutatja, mennyire fontos, hogy a bankok a lehető legpontosabban lőjék be, mit hárítanak tovább ügyfeleikre az új teherből, hogy egyes cégek esetében már a pénzintézetek versenyeztetésének egyik eleme a tranzakciós díjrész nagysága – hívták fel a figyelmet az MKB-nál. (Az ajánlatok és a nyújtott szolgáltatások összevetése persze azért messze nem csak erre korlátozódik.) Különösen, hogy a jelen gazdasági környezetben a vállalati, vállalkozói ügyfelek a korábbiaknál is nagyobb figyelmet fordítanak pénzügyi költségeik optimalizálására, ezért bankolási szokásaik néhány elemén szinte biztosan változtatnak majd. Ám tekintettel arra, hogy ez a vállalatoknál, vállalkozásoknál komplex és hosszabb távon is ható döntéseket jelent, bizonyára a következő hetekben, hónapokban lehet majd igazán látni a következményeket – tették hozzá az UniCreditnél.
A lakossági ügyfelek lassabban lépnek, de a várakozások szerint a tranzakciós illeték bevezetése az ő esetükben is hozzájárul a szokások változásához. Az ügyfelek egyes tranzakciókat előnyben részesítenek majd, például a legtöbb banknál továbbra is díjmentes kártyás vásárlást a korábbinál lényegesen rosszabb feltételek mellett, drágábban kínált készpénzfelvétellel szemben.
Ami a szolgáltatás- vagy bankváltást illeti, az eddig megszokotthoz képest már most is többen érdeklődnek a számlacsomagok, az ezekben foglalt szolgáltatások, kedvezmények, valamint a hitelintézeten belüli váltással kapcsolatban annak érdekében, hogy megtalálják a bankolási szokásukhoz leginkább igazodó, számukra legkedvezőbb számlacsomagot. A tapasztalatok szerint a pénzügyi költségek csökkentése céljából a cégekhez hasonlóan a lakossági ügyfelek is igyekeznek a több banknál vezetett számláikat egyetlen szolgáltatónál összpontosítani.
A legtöbb lakossági ügyfél esetében egyébként a tranzakciós illeték nem jelent elviselhetetlen mértékű terhet. A Nemzetközi Bankárképző Központ az új kondíciós listák alapján készített tanulmánya szerint a bankkártya-használat és a számlafenntartás éves szinten átlagosan mintegy négyezer forinttal drágult idén az új közteher miatt. Számlacsomagunkat, bankolási költségeinket azonban nemcsak emiatt érdemes felülvizsgálni, hanem azért is, mert egy jobb konstrukcióval akár több tízezer forintot is megspórolhatunk évente. A Biztosítás.hu online alkuszcég kalkulációja szerint például minimálbér esetén a piaci kínálatban jelenleg elérhető legolcsóbb és legdrágább számla éves díja között tízezer forint a különbség.
Átlagos, havi 140 ezer forintos kereset mellett már 15-25 ezer, e feletti jövedelem esetén pedig akár 25-30 ezer forintot is meg lehet takarítani. A várhatóan növekvő érdeklődés miatt ma már több pénzügyi szolgáltató kialakított internetes oldalán a döntést segítő kalkulátort, de a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) is elindította tavaly decemberben a maga online számlaválasztó programját, amelyhez az adatokat maguk a pénzintézetek töltik fel kötelező jelleggel.
