Már ma reggel kiderül, eredményes volt-e a magyar kormány az elmúlt évben unalomig emlegetett adósságcsökkentés terén. A jegybank hétfőn teszi közzé az államadósság előzetes értékét 2012 év végére. Az államadósság 2011 végén a GDP 81,4 százaléka volt, ezt a rátát a kabinet a tavaly áprilisi konvergenciaprogramban a múlt év végére a GDP 78,4 százalékára tervezte csökkenteni. Az év végén, a költségvetés véglegesítésekor végül már csupán a GDP 74,6 százalékát kitevő adósságszintet jeleztek előre, amit részben az magyarázott, mintegy 5 százalékkal erősebb árfolyamot vártak, mint áprilisban. A forint év végi árfolyama végül gyengébb volt a decemberi várakozásnál és emiatt a forintban kifejezett devizaadósság kevésbé csökkenhet, mint a kormány várakozása – mondta Kondora Szilárd, az OTP Bank elemzési központjának munkatársa. A negyedik negyedéves, vártnál alacsonyabb GDP-növekedés is emelhette az adósságrátát, emiatt a piacon többen is azon a véleményen vannak, hogy a mutató 78 százalék felett áll majd meg. Ami szintén fontos Magyarország számára – és közvetlenül is érinti –, az a Európai Bizottság (EB) makrogazdasági és költségvetési prognózisa, amelyet pénteken tesznek közzé. A legfontosabb kérdés az, hogy a EB prognózisában 3 százalék alatti deficitet szerepeltet-e 2013-ra és 2014-re, ugyanis ez alapvető feltétele annak, hogy Magyarország kikerüljön a túlzotthiány-eljárás (EDP) alól. Mivel a kormány ezt mindenáron el akarja érni, az adat igen fontos iránymutatás lehet a további, akár rövid távú költségvetési politikát illetően is.

A németországi ZEW és IFO indexeket, illetve a Markit intézet legfrissebb feldolgozóipari beszerzési menedzserindexeit a nemzetközi piacon is kiemelt piaci figyelem övezi. Meglepetés esetén a fejlemények akár a forint árfolyamában is azonnali változásokat okozhatnak. Az adatok azért is különösen lényegesek, mert nagyon széles körű a válaszadásba bevontak köre – különösen az IFO index esetében –, s ha a pozitív várakozások beigazolódnak, akkor azt jelzi: a német gazdaság biztató fejlődési ütemre váltott, ami közvetlen hatással lehet a hazai vállalatok megrendeléseire is – jegyezte meg Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője. Az utóbb említett német indexek a héten ismertetendő azon fontos bizalmi mutatók közé sorolhatóak, amelyek az adott időszakra a legkorábban állnak rendelkezésre, és valóban jól jelzik előre a gazdasági folyamatok irányát. Hasonló jelentőségű adatokat az Egyesült Államokban szerdán és csütörtökön tesznek közzé. Ezek közül több is az ingatlanpiachoz köthető, s ha a derűlátó előrejelzések beigazolódnak, azok ugyancsak az amerikai gazdaság fejlődésére utalnak. Mindezek mellett biztosan érdemi figyelmet kap szerdán az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed legutóbbi ülésének jegyzőkönyve is. Ennek magyarázata: a piaci szereplők ebből következtetni tudnak arra, hogy a Fed várhatóan mikor hagyja abba a mostani – sokak által a globális gazdaságban kiemelt elemként kezelt – likviditásbővítést.