Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető a gazdasági bizottság nevében tavaly hosszú, az üzemanyagok valamiféle megjelölését elrendelő módosítást nyújtott be az akkor épp napirenden lévő stratégiai gáztárolási törvényhez. A két témának különösebb köze nem volt egymáshoz – hacsak az nem, hogy az üzemanyag-jelölés kidolgozásával a stratégiai gáz- és olajtárolást végző, jövedéki ellenőrzésekkel eddig kevéssé foglalkozó Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséget bízták meg.

A kormánypárti többség által elfogadott új regula szerint a származás egyértelmű kimutathatósága érdekében egy olyan anyaggal kell megjelölni az üzemanyagokat, mely a minőséget semmilyen formában nem befolyásolja. Ezt az országgyűlési jegyzőkönyvekből nem megismerhető előterjesztők többek között a nemzetközi gyakorlattal, illetve azzal indokolták, hogy „a lefolytatott felmérések szerint” a hazai kutak közel felénél volt „valamilyen hiányosság vagy visszaélés”.

A módosító indítványt a gazdasági bizottság ülésén a levezető elnök, Rogán Antal ismertette, majd – mint az eredeti javaslat benyújtója – közölte, hogy az előterjesztőknek nincs ellenvetése ezzel kapcsolatban. A kormánynak az ülésen jelen lévő képviselője nem tudott választ adni arra, hogy a kabinet támogatja-e a javaslatot. Szakmai vitára nem kerülhetett sor: az indítvány december 6-án került a bizottság elé, a törvényt december 17-én fogadták el.

A nagy honi olajcégeket képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) már az elfogadást követően jelezte: a meglévő jövedéki szabályok szerintük megfelelő védelmet biztosítanak a visszaélések ellen. Ennek folytán a hivatkozotthoz hasonló felmérésekről nincs tudomásuk, illetve ilyen jellegű nemzetközi gyakorlatot sem ismernek. Sőt, szerintük az EU az adalékoláshoz nem járulna hozzá, a nemzetközi kerozinszabvány pedig semminemű egyéb anyag bekeverését nem engedélyezi.

Az adalékolás a – pontosan meg nem jelölt – érintett cégkörre csak többletköltségeket ró, üzemanyagár-emelkedéshez vezethet, miközben véleményük szerint a bűnözők az adalékanyag megismerésével az eddigieknél könnyebben „legalizálhatják” a törvénytelen eredetű üzemanyagokat.

Wilde György MÁSZ-főtitkár mostani megkeresésünkre kifejtette: azóta tudakozódtak a bizottságnál, pontosan mely országok gyakorlata, illetve mely hazai felmérések szolgáltak a módosítás alapjául. Választ mindeddig nem kaptak. Ez azt a gyanút kelti bennük, hogy a parlamenti indoklásban említett, a piac becsületes szereplőit mélyen sértő felmérés nem is létezik – fogalmazott.

Kovács Tibor, a bizottság szocialista alelnöke szintén szükségtelennek véli a változtatást. A MÁSZ által kifejtett érveken túl úgy látja, a szabály miatt a jelenlegi jövedéki ellenőrzési rendszer hatékonysága csökkenhet. Ráadásul kérdés, mi lesz a külföldön tankolt – az adalékokat értelemszerűen nem tartalmazó – üzemanyagokkal. Értesülései szerint a szabály a magyar forgalmazókra ötmilliárdos többletterhet ró, amit szükségtelennek tart. Számos jelből arra gyanakszik, hogy az egész csak valamilyen Fidesz-közeli üzleti kör érdekeit szolgálhatja.

Alelnökként úgyszintén igyekezett megismerni a módosítás által hivatkozott felméréseket, sikertelenül. Szavai szerint a bizottság titkársága – ahol át kell fussanak az ilyen anyagok – legalábbis nem látott hasonlót. Ennek folytán most hivatalos kérdésekkel igyekszik utánajárni a hivatkozás alaposságának. Wilde György úgy tudja, parlamenti tárgyalás előtt áll a gáztárolásról szóló törvénynek egy olyan változata, amely lényegében eltörli az üzemanyagokat érintő módosításokat. Az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre a bizottságtól lapzártánkig nem érkezett válasz.

Cseppnyi kétség – nem tudni, ki és milyen valós indokok alapján festené az üzemanyagokat