Hitel nélkül lassabb
Itthon a vállalati hitelállomány 2008 utolsó negyedéve óta folyamatosan csökken, és nem volt ez másként 2012-ben sem: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a cégek 368 milliárd forinttal több hitelt fizettek vissza, mint amennyi új kölcsönt kaptak, miközben 2008-ban, az árfolyamhatást nem számítva, még több mint 512 milliárddal nőtt a hitelállomány.
Tavaly egyetlen olyan hónap volt, amikor a vállalkozások forrásellátottsága javult, szeptemberben 11 milliárd forinttal haladta meg az új kölcsönök összege a törlesztésekét, míg a legrosszabb hónapban, júniusban 85 milliárddal olvadt a hitelállomány. Az árfolyamhatás miatt a tényleges csökkenés ennél nagyobb volt: 2012 végén a cégek 7033 milliárd forinttal tartoztak a bankoknak, míg egy évvel korábban még 7851 milliárddal. Javulásra egy ideig még nem is lehet számítani.
Az MNB-nél úgy gondolják, az idén és jövőre is folyamatosan zsugorodik a vállalati hitelkihelyezés, legfeljebb a csökkenés mértéke lassul valamelyest. A vállalati hitelezés tartós gyengesége azonban a termelőkapacitások leépüléséhez vezethet, ami károsan befolyásolja a közép- és hosszú távú gazdasági növekedést – hívta fel a figyelmet legutóbbi stabilitási jelentésében a jegybank.
A vállalati hitelállomány zsugorodásának keresleti és kínálati okai is vannak. Az elhúzódó válság miatt lényegesen kevesebb cég tud és akar beruházni, most inkább a napi működés finanszírozása, a túlélés a tét, de legalább ilyen fontos a bankszektor hitelezési készsége és képessége is. Előbbit alapvetően befolyásolja, hogy a gyenge gazdasági kilátások, az egyes iparágakat érintő nehézségek, a magas csődkockázat miatt a hitelintézetek is sokkal inkább megnézik, kinek és milyen feltétellel adnak kölcsön, a krízis előtti szinthez viszonyítva jelentősen csökkent a bankok kockázatvállalási hajlandósága.
Ami a hitelezési képességet illeti: a magyar bankrendszer messze jobban függ a külső, leginkább az anyabanki forrásoktól, mint a cseh, a szlovák vagy éppen a lengyel pénzintézetek. Csakhogy a hitelezési veszteségek, a bankadó és az egyéb kormányzati akciók (például a végtörlesztés) miatt a magyar bankszektor jövedelemtermelő képessége elmarad a többi régiós országétól, ezért az anyabankok – egyébként is szűkösebb – forrásaikat inkább máshol helyezik ki.
Nem véletlenül szeretnék a bankok, ha a hitelezés növelését a bankadóban érvényesíthető kedvezménnyel honorálná az állam. Hosszú szünet után, tavaly év végén – csaknem egy év szünet után – a kormány kezdeményezésére újra is indultak a tárgyalások ez ügyben, ám úgy tudjuk, érdemi előrelépés máig nincs.
