Csőd, kivonulás, leépítés

Az informatikai és az elektronikai gyártók Magyarország feldolgozóiparának húzóágazatát jelentették hosszú éveken át, a kilencvenes évek közepétől. Tavaly azonban óriási volt a visszaesés: részben a szektor üzleti modelljének átalakulása, részben bizonyos piaci szereplők meggyengülése, részben pedig a nem elég attraktív gazdasági környezet miatt.

Az informatikai iparág Magyarország GDP-jének több, mint 20 százalékát adta, ebből csak az elektronikai bérgyártás 15 százalékot tett ki – ezt becsülte mintegy két évvel ezelőtt az Informatikai Vállalkozások Szövetsége. Ami nem is csoda: a Nokia 2000-ben óriási gyártóbázist létesített Komáromban – a csarnokot maga Orbán Viktor avatta fel –, amely nem csupán gyár volt, az ipari parkba a cég számos beszállítója telepedett le. Az évtized végére Magyarország az informatikai bérgyártás fellegvára lett, a nagy világmárkáknak Magyarországon gyártott a Felxtronics, a Jabil és az Elcoteq is, de az autóipari beszállítók is komoly kibocsátással járultak hozzá a GDP-hez, a már említett bérgyártók megrendelőiként.

A válság, az iparág átalakulása, a termelés keletre tolódása azonban rontotta Magyarország pozícióit. A Nokia 2008–2009-től rohamosan lemaradt a versenyben, nagyot vesztett piaci súlyából, így előbb a németországi gyárát kényszerült bezárni, majd a kolozsvári egységet is. Azután tavaly a Nokia Komárom Kft. bejelentette, hogy 2300 embert, alkalmazottainak csaknem kétharmadát bocsátja el. A gyár termelése mintegy 25 százalékkal esett vissza.

Tavaly éreztette igazán a hatását a finn Elcoteq 2011. év végi csődje is: az elektronikai bérgyártó 1500 embernek volt kénytelen felmondani. Az amerikai Jabil 2011-ben Tiszaújvárosban olyannyira felfuttatta tevékenységét, hogy Kelet-Magyarország legnagyobb foglalkoztatójává vált, tízezer körüli alkalmazottal. A cég pozíciói ma is stabilak, de iparági értesülések szerint kibocsátásuk annak ellenére is csökkent mintegy 15 százalékkal, hogy a BlackBerry immár a térségben csak náluk gyárt készülékeket.

A szingapúri székhelyű Flextronics Magyarországon Budapesten, Sárváron, Pécsett, Tabon és Zalaegerszegen működtet gyártelepeket, 2011 végén 12 ezer embert foglalkoztattak, s akkor 2,2 milliárd eurós árbevételre számítottak. Tavaly csak Zalaegerszegről több lépcsőben mintegy 1600 embert küldtek el, iparági információink szerint aktivitásuk mintegy 20 százalékkal csökkent. A múlt év vesztesége volt a Remy autóipari beszállító mezőkövesdi gyárának bezárása is, amely több száz embernek adott munkát. Úgy tudni, a Samsung jászfényszarui gyára is közel 15 százalékkal üzemel alacsonyabb fordulaton, mint eddig.

Iparági szakértőnk szerint ugyanakkor 2013 elején van remény a szektor növekedésére a tavalyi évhez viszonyítva, de ez egyelőre a bérgyártóknál, mintsem a márkatulajdonosoknál fog lecsapódni. Előbbiek ugyanis rugalmasabban tudnak alkalmazkodni a változó igényekhez.

Persze voltak jó hírek is 2012-ben: a magas hozzáadott értéket termelő, kutatás-fejlesztési központokat inkább csak fejlesztették a világcégek: az IBM, a Nokia-Siemens Networks, az Ericsson is növelte jelenlétét, s a Huawei is, de a kínaiak teljesítménynövekedésének nagy része már be lett kalkulálva a bérgyártók számaiba. Ugyanakkor Tatabányán nyílt meg a Samsung Chemical Magyarország Kft. új gyára, ahol laptopokhoz és monitorházakhoz állítanak elő évi 20 ezer tonna műanyag alapanyagot. A dán szivattyúgyártó világcég, a Grundfos pedig 2,8 milliárd forintot fordított két tatabányai és egy székesfehérvári gyárának bővítésére.

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.