A PSZÁF elemzése szerint a Bubornál nem volt ilyen, a budapesti bankközi kamat lényegében a jegybanki alapkamat alakulását követte. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindent rendben talált a felügyelet, épp ellenkezőleg, a vizsgálat számos problémát és hiányosságot tárt fel. A kamat kialakítása nem volt és ma sincs szabályozva, a bankok azt nem illesztették be kockázatkezelési rendszerükbe, és a folyamatot senki sem ellenőrzi. A felügyelet azt is kifogásolja, hogy miközben a Bubor a magyar pénz- és tőkepiac meghatározó eleme, tavaly június végén például 2500 milliárd forint hitelt és 600 milliárd forint betétet áraztak a kamatláb alapján, addig a Bubor kialakításában már csak tíz pénzintézet vesz részt, a kamat alapját jelentő jegyzések mögött pedig – a válság következtében – nincsenek valós bankközi üzletkötések. A helyzet rendezése érdekében a PSZÁF hamarosan ajánlást ad ki.