Leszámolós kiszámolás
„Nem örülünk, hogy ilyen megállapításokat kellett tennünk” – bocsátotta előre, amikor arról számolt be, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2010 augusztusáig napi rendszerességgel közölt üzleti titoknak minősülő adatokat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Hét hazai bank finanszírozási helyzetéről küldtek jelentéseket anélkül, hogy erre felhatalmazásuk lett volna. Ezt az ÁSZ törvénytelen adatszolgáltatásként értelmezte. Kérdésükre, hogyan lehetséges, hogy évekkel később sikerült csak fényt deríteniük erre, Domokos László ÁSZ-elnök azt válaszolta, hogy a korábbi vizsgálatokat meghaladó új, az MNB külső kapcsolataira is kiterjedő módszerrel dolgoztak, ezzel sikerült felfedni az illegális adatszolgáltatást.
Az MNB a 40 oldalas ÁSZ-jelentéshez fűzött 40 oldalnyi észrevételében határozottan visszautasította a számvevők valamennyi megállapítását. Az IMF által igényelt adatszolgáltatásnál nem lépte túl a hatáskörét a jegybank, a lépés kifejezetten a pénzügyi stabilitási kockázatok elkerülését szolgálta. Emlékeztetnek arra, hogy az MNB – a 2008-as IMF-megállapodás nyomán – hitelügynökként járt el a valutaalappal szemben, s ebben a minőségében jogosult volt az adatszolgáltatásra, ehhez az államnak nem kellett jogszabályban felhatalmazás adnia számára. Mi több, az adatokat az érintett bankok tudtával továbbították az IMF-hez. Azt a hibát azonban valóban elkövették, hogy a szóbeli tájékoztatást nem „dokumentálták le”, s az írásbeli hozzájárulásokat utólag szerezték be – hiánytalanul. A mulasztás ügyében vizsgálat indult a jegybankban. Az MNB magyarázatát azonban sem az ÁSZ, sem a kormánypártok nem akarják elfogadni, ezért Puskás Imre, a Fidesz képviselője a költségvetési bizottság összehívását kezdeményezte a jövő hétre, ahol Simor András jegybankelnököt számoltatnák el.
Akkor Simor személyesen is eloszlathatja az MNB törvénysértő gazdálkodásáról szóló sarkos megállapításokat. Az ÁSZ a többi között azt sérelmezte, hogy egy kilencezer forintnyi tételt máshová könyveltek, és volt egy kilencmilliós túllépés az egyébként 12 milliárd forintos működési keretben. A lényegesség elve is sérül – érvel az MNB –, ugyanis a jegybank esetében 60,3 millió forint, azaz a működési költség fél százaléka az „érzékenységi küszöb” , ehhez képest a számvevők által kifogásolt tételek összességében sem érik el ezt a szintet. Ráadásul tévedéseken alapulnak – teszik hozzá.
Az ÁSZ kifogásolta azt is, hogy a MNB elvonja a pénzjegynyomda és a pénzverde teljes osztalékát, ezzel veszélyezteti a bankjegyellátás biztonságát. Az MNB szerint azonban az ÁSZ-nak nincs törvényi felhatalmazása ennek vizsgálatára. Az ÁSZ megállapította, hogy az iratkezelési gyakorlat is jogszabályellenes volt, nem felelt meg az irattári törvénynek. A jegybanknak elvileg 2009. január elsejére auditált szoftverrel kellett volna rendelkeznie, ehhez képest csak most decemberben történt meg az elektronikus-dokumentumkezelés hitelesítése.
Arra nem kaptunk választ, hogy emiatt mekkora kár érte az MNB-t, de ha lett volna egy jogvita, akkor elképzelhető, hogy a bíróság nem fogadta volna el a hitelesként az MNB elektronikus bizonylatait, és ez vállalhatatlan kockázatot jelent – tárta fel az összefüggéseket az ÁSZ-elnök, rámutatva arra, hogy ilyen mulasztásra a számvevőszék ellenőrző gyakorlatában eddig még nem volt példa.
Kritika érte a jegybank bérgazdálkodását is. Az elismerték, hogy a jogszabályokat a MNB betartotta, és eleget tett a kormányváltást követően elrendelt fizetési korlátozásoknak. Ennek nyomán a vezetői átlagbérek 20,2 százalékkal csökkentek, miközben a beosztottak átlagjövedelme az inflációval, négy százalékkal emelkedett. Az ÁSZ ugyanakkor nem tartja illendőnek, hogy a bónusz – beosztástól függően – változatlanul 11 és 88 százalék között maradt. A béren kívüli juttatások az infláció mértékével nőttek, és személyenként bruttó 641 ezer forintra rúgtak. A jegybankban a kereskedelmi bankokénál sokkal magasabb a bérszínvonal – állapították meg. Mint Makkai Mária elmondta, az eltérés a tízszázalékos sávban van. A felügyeleti vezető szóvá tette, hogy a jegybanki beruházások 54 százalékban teljesültek 2011-ben, ami tervszerűtlen gazdálkodásra utal. Ezen változtatni kell, mint ahogy a jegybank veszteségének kiegyenlítésére adott költségvetési befizetés ellenőrzésére is javaslatot tesznek.
A számvevőszéknek a jegybankra irányuló fokozott aktivitását, amelyet a napokban tapasztaltunk, Domokos László kérdésre azzal magyarázta, hogy Simor András MNB-elnöknek még mandátuma március 3-i lejárta előtt szeretnének lehetőséget biztosítani arra: reagáljon, és hajtsa végre a szükséges intézkedéseket. Simor szerint tévesek és okafogyottak a megállapítások, s egyben a hitelességre való törekvés és a segítőkész együttműködési szándék hiányát is felrótta a számvevőknek. Maga az eljárás alkalmas a pártatlan ellenőrzésbe vetett hit aláásására – szögezte le a jegybankelnök.
MENETREND
1 Domokos László, az ÁSZ elnöke február 8-án, múlt pénteken mutatta be A monetáris politika költségvetési kockázatai, különös tekintettel az adósságszabályra című tanulmányt, amelyben a szervezet azzal foglalkozik, miért kifogásolható, hogy automatikusan növeli a költségvetési hiányt az, ha a jegybank a devizatartalék kezelésekor veszteségeket szenved el.
2 Simor András jegybankelnök február 12-én, kedden nyilvánosságra hozta azt a levelet, amelyben reagált az ÁSZ tanulmányára és tájékoztatójára. A szakmai vádak cáfolata mellett kifogásolta az eljárást is, mondván a monetáris politikába a számvevőknek nincs beleszólása. Az ÁSZ közleményben válaszolt minderre, szerintük ők csak javasoltak.
3 Az Állami Számvevőszék tegnap, február 13-án, szerdán délelőtt tartott sajtótájékoztatót az általa feltárt törvénysértések soráról. A jegybank tételes válaszát néhány órán belül nyilvánosságra hozták, ám addigra már a Fidesz Simor András meghallgatását kezdeményezte az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának jövő heti ülésén.
