A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint decemberben 14,5 ezer új szerződést kötöttek ügyfeleikkel a hitelintézetek, ezzel az év végére 120 ezerre nőtt a konstrukcióhoz csatlakozók száma. Mivel a lehetséges igénybe vevők teljes köre a PSZÁF adatai szerint 456 ezer fő, így az érintettek eddig alig több mint negyede élt az eredeti határidőig az árfolyamgáttal. Akik beléptek a rendszerbe, az átlagnál valamivel nagyobb összegű hitelt törlesztenek.

A rögzített törlesztési árfolyamú devizakölcsönök teljes állománya ugyanis december végén 948 milliárd forint volt, amely az érintett devizahitel-állomány 30 százaléka. Az említett 120 ezer ügyfélből december végéig 102 ezren fizettek kevesebbet, az ő esetükben nyitották már meg azt a gyűjtőszámlát, amelyre a tényleges és a rögzített árfolyam különbözete kerül. Az árfolyamgátba belépett adósok többségének frankalapú hitele van, a 102 ezer szerződésből 94,9 ezer volt ilyen, míg euróban jegyzett 4,4 ezer, jenalapú pedig 2,8 ezer. A PSZÁF adatai szerint a konstrukcióban részt vevő gyűjtőszámlahiteleseknek tavaly összesen 4,6 milliárd forint kamatot nem kellett így megfizetniük. Becslések szerint egy átlagos devizahitel esetében az ügyfél – legalábbis a jelenlegi árfolyamok alapján számolva – összesen nagyjából félmillió forintot spórolhat az árfolyamgáttal, ennyivel kevesebbet kell megfizetnie.

A tavaly év végén elfogadott törvénymódosítás eredményeként az adósok jelenleg március végéig csatlakozhatnak a programhoz, a bankszövetség és a kormány között azonban már elindultak az egyeztetések az árfolyamgát meghosszabbításáról. Szász Károly PSZÁF-elnök nemrég azt javasolta, hogy a konstrukciót az eredeti 2017 nyara helyett hét évvel tovább vehessék igénybe az ügyfelek, s a csatlakozást is kitolnák.