Állások múlnak Matolcsy sorsán
Arról van szó, hogy a miniszter az egyik legesélyesebb a jegybankelnöki posztra, melyet – ha tényleg őt választják – március elejétől kellene betöltenie. Csakhogy ez a változás nem csak Matolcsy karrierjét befolyásolhatja, mivel több, a tárcánál dolgozó szakembernek szerződése is addig él, amíg Matolcsynak hívják a minisztert.
Nem csoda, ha az NGM folyosóin is találgatják, mi lesz. Akivel beszéltünk, nem tapasztalt készülődést, ami arra utalna, hogy a tárcavezető a Szabadság térre (itt van az MNB épülete) költözne. Ha mégis így történne, akkor nem egyedül kel útra: állítólag magával vinné Balog Ádámot is, alelnöknek.
Sok elemző kapta fel a fejét, amikor a közelmúltban megjelent ez az értesülés. Balog Ádám a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, aki alapvetően adózási ügyekkel foglalkozik. S azt beszélik a minisztériumban, hogy nagyon meg vannak elégedve a munkájával. Annyira, hogy Balog egy esetleges minisztercsere után is megtarthatná posztját. Az is „rontja” az értesülés minőségét, hogy a helyettes államtitkár szakterületei közé speciel nem tartoznak a monetáris témák. Szemben például a Magyar Bankszövetség prominenseivel, Patai Mihály volt elnökkel és Kovács Levente főtitkárral, akiket eddig esélyesnek tartottak az alelnöki posztokra.
Tőlük arra lehetne számítani, hogy házon belül tompítják az esetleges unortodox elnöki ötletrohamokat, vagyis szakértelmükkel ellenpólust képeznek a túlzott politikai befolyással szemben. Felhozható azonban egy erős érv amellett is, hogy végül Balog legyen a befutó. Ő ugyanis legalább annyira számít „jobbkéznek” Matolcsy mellett, mint ahogy a miniszter az egyik legfontosabb támasza a kormányfőnek, Orbán Viktornak.
Ezért a tárcánál dolgozók szerint egyáltalán nem lenne meglepetés, ha Balog is munkahelyet váltana, és követné Matolcsyt a jegybankba. Ugyanígy látják az elemzők is. Bebesy Dániel szerint szinte teljesen mindegy, hogyan hívják majd a Magyar Nemzeti Bank következő elnökét, a piacon a kormány, illetve a miniszterelnök meghosszabbított kezeként, a központi akarat végrehajtójaként fognak rá tekinteni. Matolcsy György személye annyiban jelent pluszkockázatot, hogy mégiscsak a nevéhez kapcsolódnak a váratlan és kérdéses eredményű gazdaságpolitikai ötletek. Az hogy nem sok időt töltött a pénzügyi, banki világban, kiválasztásánál paradox módon valószínűleg pluszpontot jelent majd a miniszterelnök szemében.
A tapasztalat szerint Matolcsy a várható lojalitásuk alapján választja ki munkatársait. A Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere kérdésünkre ezek közé sorolja Balog Ádámot. Bebesy lapunknak elmondta: nem látja értelmét, hogy most kinevezzenek egy új, harmadik alelnököt, illetve két újabb, a kormánypártok által jelölt taggal a maximális kilencfősre bővítsék a monetáris tanácsot. Erre egyébként az új jegybanktörvény lehetőséget adott, de – külső nyomásra – Orbán Viktor önként vállalta, hogy a jelenlegi MNB-elnök mandátuma alatt nem lesz bővítés.
A szakértő szerint a március elején hivatalba lépő új vezetés óvatosan lát munkához, kerüli a konfliktusokat és nem idegesíti fel a befektetőket. Ebből pedig könnyen az a helyzet adódhat, hogy a forint gyengülésére pozícionált piac a várt durvább lépések kezdeti elmaradása miatt hirtelen fordul, és erősödni kezd a magyar fizetőeszköz. Ekkor az új vezetés joggal kommunikálhatja, hogy lám, felesleges volt az aggodalom, minden a legnagyobb rendben van – vázolja fel a legvalószínűbb forgatókönyvet Bebesy Dániel. Szerinte az új vezetés feltehetően a vállalati hitelezést serkentő, a beruházások megindítását elősegítő eszközökkel próbálkozik majd, melyek hosszú távú hatékonysága azonban kérdéses lehet.
Londonban sincsenek elragadtatva egy esetleges Matolcsy–Balog felállástól. Peter Attard Montalto, a Nomura régiónkkal foglalkozó stratégája szerint kifejezetten rossz hír lenne, ha a Matolcsy György gondolkodásmódjával azonosuló Balog Ádám is követné miniszterét a Szabadság térre. A közgazdász Matolcsyval sincsen kibékülve, s megjegyezte, hogy felesleges lenne költözködniük, hiszen a kézi vezérlés úgy is megvalósítható, ha maradnak a NGM-ben.
Nem áll meg a tanács
A piaci várakozások szerint további kamatcsökkentések követhetik a múlt havit, amely sorrendben már a hatodik volt augusztus óta, amikor a monetáris tanács külsős tagjai nekiláttak faragni a rátán. A most 5 százalékon álló alapkamat szintje 4,5 százalékig biztosan, de még ennél is lejjebb juthat elemzők szerint, akik a lazítás folytatását várják az új MNB-elnökségtől. Egyes szakértők arra figyelmeztetnek, hogy túl sok „unortodoxia” alkalmazása a monetáris eszköztárban akár kamatemeléshez is vezethet.
