Az elmúlt 24 órában több, a magyar gazdaságot fajsúlyosan érintő információ (Matolcsy György jegybankelnöki kinevezésének eldőlése, orosz–magyar kötvényüzlet), amelyek – valóságtartalmuktól függetlenül – önmagukban is alkalmasak lennének az árfolyamok tartós, érdemi elmozdítására. Az MNB vezetői összetételéről szóló információnak rövid távon volt hatása: az euróval szemben bőven a 295-ös szint fölé ugrott a forintárfolyam. 

A magyar deviza gyengülését erősítették azok az elemzői vélekedések, melyek szerint ezzel a döntéssel érezhetően romlana az intézmény átláthatósága. Németh Dávid, az ING Bank vezető elemzője szerint azonban a hírek súlyát később több, Londonból érkező vélemény csökkentette: ezek lényege, hogy a jelenlegi nemzetgazdasági miniszter kinevezése nem lenne meglepetés, hiszen alapvetően erre a cserére készül a piac. A lehiggadás jelei megmutatkoztak az árfolyam alakulásában is a későbbiekben: tegnap este 294 forint környékén mozgott az euró jegyzése.

Komoly ármozgásokat okozhatott volna az orosz kötvényvásárlásról szóló tegnapi hír is, ám ezzel kapcsolatban az ING elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon gyorsan jött a cáfolat, így az értesülés érdemi hatást nem tudott kifejteni a kötvény- és forintpiacon.

Németh Dávid az előttünk álló hetekben várható piaci mozgásokról úgy vélekedett: arra kell számítani, hogy a jegybankelnök végleges megnevezéséig felbukkannak még az elmúlt napokban látottakhoz hasonló súlyú információk, amelyek akár az árfolyamok komolyabb elmozdulását is okozhatják. Közülük elsősorban a MNB leendő elnökéhez köthető kiszivárogtatások lesznek azok, amelyek komolyabb hatással lehetnek a piacokra. Ez persze nem fogja felkészületlenül érinteni a befektetőket, akik számítanak arra, hogy a kormány ilyen módon próbálja tesztelni a piacokat, hogy ott hogyan fogadnák a jegybank elnökváltás különböző változatait. Mindezt figyelembe véve nem lenne meglepő, ha a forintpiac hirtelen változásokat produkálna a következő hetekben. 

Hitelminősítők – A magyar kormány perindítási lehetőségei

Nem kaptunk egyértelmű nemleges választ a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól (KIM) arra a kérdésünkre, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan a magyar kormány tervezi-e per indítását a hitelminősítőkkel szemben. Egy keddi hír szerint az USA jogi eljárást indítana a Standard & Poor’s hitelminősítő céggel szemben, mert 2007–2008 táján kedvező, vagy éppenséggel a legkedvezőbb besorolást adott olyan papírokra, melyek értéke nem sokkal később lényegében lenullázódott.

Az esettel kapcsolatban azt a tájékoztatást adta lapunknak a minisztérium, hogy „az USA perindításáról, a pontos tényállásról a KIM-nek nincsen elegendő információja ahhoz, hogy szakmailag megalapozott választ tudjon adni, így ahhoz sincs, hogy érdemben tudjunk arra válaszolni, hogy az ilyen jellegű esetekben – hiszen nem ismerjük magát az esetet – milyen perindítási lehetőségek vannak”. Hozzátették: „Még ha ismernénk is, akkor is nagyon nehéz egy olyan kérdés megválaszolása, amely ennyire komplex, s több jogágat és esetleg több jogállam jogrendszerét is érintheti”. Végül megjegyezték: „Arra a kérdésre, hogy tervezi-e a kormányzat hasonló per indítását, nem a KIM illetékessége válaszolni”. A Népszabadság munkatársa egyébként a Kormányszóvivői Irodának címezte a kérdést, ott jelölték ki válaszadásra a közigazgatási és igazságügyi tárcát.

A lapunknak korábban nyilatkozó szakértők kizártnak tartották, hogy a magyar kormány pert indít valamelyik hitelminősítővel szemben, mert nem nagyon lehet jogalapot találni.