A számlát valakinek állnia kell
- Mi szólnak ahhoz, hogy a januári tízszázalékos energiaár-csökkentés után Lázár János államtitkár további harminc százalékot nyesne?
- Nem ismerem Lázár úr számításait, ezt nem tudom kommentálni. A villamosenergia-számla egyharmadát adók – elsősorban az áfa – teszi ki, több mint egyharmad megy az állami nagykereskedőnek, az MVM-nek, és kevesebb mint egyharmad áll rendelkezésre arra, hogy működtessük a hálózatot, az ügyfélszolgálatot, anyagokat vásároljunk, béreket fizessünk. Ha ezt a maradék harminc százalékot is elveszik, az Elmű-ÉMÁSZ befejezheti tevékenységét, mert nem tudjuk kifizetni a számláinkat. Lehúzhatjuk a rolót, átadhatjuk a kulcsokat azoknak, akik képesnek érzik magukat a feladatra.
- Végelszámolás, felszámolás jönne, az RWE eladná Elmű-ÉMÁSZ-részvényeit, vagy csak a lakossági üzletágat adnák át?
- A „mi lenne, ha” jellegű kérdésekre nehéz a válasz. A téma bonyolult, a cégek helyzete szerteágazó, a vagyonértékesítést értékelésnek kell megelőznie. Peter Terium, az RWE elnöke is úgy véli, most minden érintettnek egy asztal mellett ülve kellene áttekintenie a magyar szolgáltatóipar helyzetét. Az RWE sohasem mondta azt, hogy ne lehetne a részvények értékesítéséről beszélni. A sajtóban megjelentek a kormány vételi szándékára vonatkozó általános utalások, de engem ebben az ügyben még nem keresett meg senki.
- Talán addig nyomják a tarifát, amíg az RWE maga kopogtat. Tárgyaltak már a kormány döntései mögött sejtett Simicska-körrel vagy épp Tarlós Istvánnal a Főgáz RWE-részvényeiről?
- A kormányzat szándékait nem ismerem. Természetesen bármiről lehet beszélni, de részvényeseink tulajdonát elajándékozni nem tudjuk, nem is akarjuk. Társunk, az EnBW eladásra felajánlott részvényeire nem akadt vevő, és a Főpolgármesteri Hivataltól sem érkezett telefonhívás.
- Miként hat önökre a tízszázalékos januári tarifamérséklés?
- Az idei eredményünk az árcsökkentés és a nemrég bevezetett úgynevezett közműadó miatt negatív lesz. Kiadásaink egyszerűen meghaladják a bevételeinket. Mivel az elmúlt években minden jelentős hatékonyságjavító intézkedést végrehajtottunk, további „fájdalommentes” lépés nem lehetséges. Természetesen az ügyfeleink üzembiztos és balesetmentes energiaellátásához szükséges beruházásokat továbbra is fenntartjuk. Eddig évente 30-40 milliárd forint értékű beruházást hajtottunk végre. Így az üzemzavarok száma az 1995-ös szinthez képest megfeleződött, és jó úton haladunk az európai színvonal eléréséhez. A hiányzó bevételek miatt viszont most beruházásainkat körülbelül a felére kell csökkentenünk. További korszerűsítésekre nincs mód: forrásainkat az állagmegóvásra összpontosítjuk. Így kevesebb megbízást tudunk adni több ezer magyar alvállalkozónknak. Attól tartok, emiatt a kis- és középvállalkozásoknál számos munkahelyet kell majd leépíteni. Pedig mi is a munkahelyteremtésben látjuk a gazdaság felemelkedésének zálogát.
- Tényleg csak trükköznek és pénzt talicskáznak?
- Ez a kijelentés nemcsak engem, de az Elmű-ÉMÁSZ-csoport valamennyi dolgozóját sérti. Komolyan gondolja, hogy több ezer magyar munkatársunk azon mesterkedik, hogy átverje a honfitársait? A politika évek óta ködös nyilatkozatokkal folytatja a befeketítésünket, mintha mi luxusprofitot zsebelnénk be és pénzeszsákokon ücsörögnénk. De konkrét gyanút még soha senki nem fogalmazott meg. Az összes érintett hatósággal napi a kapcsolatunk. Mégis felajánlom: a kormány bármilyen ellenőrző szervet, szakértőt ideküldhet, minden könyvünket átvizsgálhatja, nincs takargatnivalónk. Németh Szilárd polgármester úrnak is írtunk. Csak szeretném, ha gazdasági tények és nem sejtetések figyelembevételével egyeztetnénk.
- Lázár János szerint az energiabefektetők több száz százalékos nyereséget értek el. Önök eddig mennyi pénzt vittek ki?
- A számot nem tudom értelmezni, nem értem. Mi bemutattuk számításainkat, szívesen megismernénk az ön által említetteket is. A részvényekért annak idején kifizetett árat mindenesetre még nem kerestük meg. Fontosnak tartjuk, hogy a fejlesztések érdekében a tulajdonosok ne a teljes nyereséget vegyék fel. Az ÉMÁSZ sokszor nem is fizetett osztalékot. A 2010-es 18 milliárdos nyereség után 2011-ben 15 milliárd osztalékot fizettünk ki, ennek közel húsz százalékát állami résztulajdonosunk, az MVM kapta. Ennél lényegesen többet, mintegy 30 milliárd forintot ruháztunk be. Tavalyi eredményünkről és az ez alapján idén kifizetendő osztalékunkról még nem mondhatok semmit. Annyit azonban elárulhatok, hogy az árcsökkentés 8,5, a közműadó 4,8 milliárd forintot von el a hálózatüzemeltetőtől, melynek eredménye így nulla körül alakul. Az egyetemes szolgáltatói tevékenység pedig már régóta nagyjából évi hatmilliárdos veszteséget produkál.
- Bencsik János exállamtitkár szerint a külföldi cégek körében dívik a legális, de etikátlan, csoporton belüli számlázás. Önöknél is?
- Ha bárki vádakat fogalmaz meg, kérem, azt konkrétan tegye. Másokról nem tudok nyilatkozni, de nálunk ilyen nincs. Könyvvizsgálói jelentésünk külön fejezetben foglalkozik a csoporton belüli elszámolásokkal, de senki sem talált kivetnivalót. Mi egyetlen testvérvállalattól, az RWE IT Hungáriától veszünk igénybe szolgáltatásokat. Cégeink így húsz százalékkal kedvezőbben vehetnek szoftverlicenceket. Ez egy magyar székhelyű, magyarokat foglalkoztató társaság, amely – az RWE-csoport számos cégéhez hasonlóan – nonprofit alapú úgynevezett costcenter.
- Helyben vagyunk, Orbán Viktor pont azt szeretné, ha az egész Elmű-ÉMÁSZ nonprofit costcenterként működne.
- Egy piacgazdaságban ez a szemlélet teljességgel elfogadhatatlan. Ha valaki dolgozik, fizetést akar. A vállalkozó nem bankba teszi a tőkéjét, hanem befekteti, kockázatokat vállal, hozamot remél. Ez a piacgazdaság alapelve, amit nem szerencsés megkérdőjelezni. Amúgy idei veszteségünkkel már túl is szárnyaltuk a kormányfő által kívánatosként kitűzött nonprofit állapotot. Természetesen elfogadhatatlannak tartom azt is, hogy egyes családok jövedelmük nagy részét rezsire költik. Ennek megoldására az iparág tavaly novemberben javaslatot tett a kormánynak. A tárgyalások azonban az év végén megszakadtak, és ehelyett egységes árcsökkentés lépett életbe. Ezen az átlag áramfogyasztó talán havonta nyolcszáz forintot takarít meg, de az iparágból kivont pénz a rendszer stabilitását és a munkahelyek fennmaradását veszélyezteti. Mindkettő a gazdaság működésének alapja.
- Mi bizonyítaná, hogy ez nem üres fenyegetés?
- A józan paraszti ész. A hálózat természetesen nem fog összeomlani, a biztonságon nem takarékoskodunk. De világos, ha kevesebb pénz jut beruházásokra, kevesebb megbízást adhatunk alvállalkozóinknak, az üzemzavarok száma nem csökken, elhárításuk nem rövidül.
- Mivel lenne elégedett?
- Ebben a pillanatban azt szeretném, ha leülhetnénk a kormánnyal, és kidolgoznánk az energiarendszer fejlesztésének stratégiáját, figyelembe véve az EU irányelveit és a lakosság fizetőképességét. Jövőképre van szükségem. Mit mondjak a dolgozóimnak, a beszállítóimnak?
- Gondolom azt, hogy rövidesen állami tulajdonba kerülnek.
- És attól minden megoldódik? A pénzellátási problémák fennmaradnak. Ebben az esetben a veszteségeket nem a részvényesek pénzéből, hanem a magyar emberek adójából kellene majd fedezni. A számlát valakinek ki kell fizetnie.
- A fogyasztóknak miért jobb egy magántulajdonú Elmű-ÉMÁSZ, mint egy állami?
- Ez is egy megválaszolhatatlan „mi lenne, ha...”-kérdés, de elmondom, amire büszkék vagyunk. Az üzemzavarok száma – a nagyarányú beruházásoknak és az átvett eljárásoknak köszönhetően – jelentősen csökkent. Közép-Európa egyik legbiztonságosabb munkahelyévé váltunk. Nemrég írtuk alá a háromezer munkavállalónkat érintő, minden jogszabályváltozást figyelembe vevő új kollektív szerződést, amelyet sok helyütt felmondtak. Korszerű számlázás, felújított ügyfélirodák és hálózat – ezek a gazdasági fellendülés alapjai.
- Az előző kormányok alatt jobb volt?
- Nem tudom, nem én irányítottam az Elmű-ÉMÁSZ-t. Egyébként az Orbán-kabintettel is számos konstruktív megbeszélést folytattunk. Céljaink közösek: a fogyasztók hosszú távon biztonságos és kedvező árú ellátása. Az utat viszont különbözőképpen képzeljük el.
- Jól látom, ha hallgatnak, a kormány tovább húzza a srófot, ha pedig tiltakoznak, lebrüsszelitázzák önöket?
- Továbbra is korrekt, kiegyensúlyozott kormányzati kapcsolatokra törekszünk. Ugyanakkor részvényeseinkkel szembeni kötelezettségünkből fakadóan meg kell vizsgálnunk a legújabb árintézkedésekkel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségeket. A helyzet további romlását nemcsak Magyarországon, de Brüsszelben és választott bíróság előtt is szeretnénk elkerülni.
- Hogy lobbiznak? Angela Merkel, José Manuel Barroso vagy épp a valutaalap állítólag rendre a honi energiabefektetők panaszait rója fel a magyar kormánynak.
- Tudna esetleg példákat mondani? Mi a problémákat a magyar kormánynak mutatjuk be. Időről időre elmondjuk a véleményünket, de hogy ezzel mi történik, nem tudjuk.
- Az Eurostat szerint a magyar lakossági áramtarifa a fizetőképességhez képest az EU-ban a második legmagasabb, az árak rendre infláció felett nőttek. A többi tagállam energiacégei nem hatékonyabbak önöknél, ha sikeresebben igazítják tarifáikat a helyi bérviszonyokhoz?
- A bérek Magyarországon sajnos nagyon alacsonyak, ez azonban nem az energiaszektoron múlik, hanem az általános gazdasági helyzet és a válság következménye. A villamos energia tényleges ára az EU-átlag alatt van. Ugyanakkor a kisebb bérből arányaiban többet kell költeni a rezsire. Mint már említettem, vállalkozásunk egy hosszú ellátási lánc utolsó eleme, amelynek árrését az állam úgy szabályozza, hogy az most a költségeket sem fedezi. Ugyanakkor újabb és újabb fölösleges, időrabló bürokratikus intézkedések közepette nehéz a hatékonyságot fokozni. Az általunk értékesített energia beszerzési árát az állami tulajdonú MVM határozza meg. Ez az ár januárban nem csökkent. Az energiapiac sem élénk. Az egész rendszer változások után kiált, ezért kellene az érintetteknek egy asztalhoz ülniük.
- Lehetségesnek tart harmincszázalékos árcsökkentést piaci alapon?
- Nem. Hosszabb távon a mostani egységes árszint sem tartható. Le kell ülni, és meg kell vitatni, hogy a leginkább rászorulókat miként segítsük.
- Miért nem tartalékoltak akkor, amikor emelkedtek az áramárak?
- Ezt sem tudom hová tenni. Az okokat az ellátási lánc egészének vizsgálatával kell keresnünk. Hiszi vagy nem, nincsenek tartalékaink. Könyveink mindenki előtt nyitva állnak.
- Ha tényleg nem lát további hatékonyságjavítási lehetőséget, akkor nem kéne belátni, hogy az RWE rajtavesztett az 1995-ben bevállalt üzleti kockázaton?
- Mi hosszú távra ruháztunk be Magyarországon, a nyereséget nem használtuk fel teljes mértékben, hanem újra befektettük. Pontosan tudjuk, hogy Magyarország helyzete nehéz, nem lehet egyik napról a másikra kikecmeregni.
- Ilyen helyzetben az RWE-nek vannak terjeszkedési tervei Magyarországon?
- Bizton állíthatom, az RWE jelenleg egyetlen további magyar részvényt sem szeretne vásárolni.
- A paksi atomerőmű bővítésében sem kívánnak részt venni?
- Kizárt. Az RWE világosan kijelentette, hogy sem Németországban, sem azon kívül semmiféle atomerőmű-építésben nem vesz részt.
