A kamarai regisztrációnak hivatalosan ugyanaz volt a célja, mint a mostani bejelentési kötelezettségeknek: a hivatalos indoklás szerint a fantomcégek kiszűrése. A bejelentés ugyan illetékmentes volt, ám az ügyvédi díjjakra szerencsésebb esetben 15-20, rosszabb esetben akár 60-70 ezer forintot is ki kellett fizetni.

A kamarai regisztrációtól azt várták, hogy a kamarák átláthatóbb képet adhassanak (és kaphassanak) a működő gazdasági vállalkozásokról. Így – szóltak az érvek – az országosan egységes, nyilvános adatbázis létrehozásával kiszűrhetők lesznek a fantomcégek és jóval erősebbé válhat az üzleti forgalom biztonsága. A rendszer révén a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) például azon egyszerű kérdésre is pontos választ tud majd adni, hogy mennyi vállalkozás is működik ténylegesen – mondták egy évvel ezelőtt.

Ezek az érvek a vállalkozások zömét azonban egyáltalán nem győzte meg: lapunkhoz jó néhány olyan panaszos megkeresés érkezett az utóbbi időben, amelyben a regisztráció fölöslegességét emlegették. Sokan azt is megjegyezték, hogy a befizetett 5000 forint ellenében, az ígéretekkel szemben, semmit sem kaptak. A telefonálók közül többen jelezték: azért teljesítik kötelezettségeiket. Ennek okaként a már említett, hivatalbóli cégtörléstől való félelem mellett azt nevezték meg, hogy nem akarnak újat húzni a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV). A helyi kamarák ugyanis összesítik a nem fizető cégek állományát, paramétereiket közlik az adóhivatallal, s mert a díj – egy tavalyi törvénymódosításnak köszönhetően – már most is köztartozásként hajtható be, a NAV így jár el. Egészen pontosan csak járna, mert adatokat még nem kaptak. Ezeket Dunai Péter, az MKIK főtitkára szerint először csupán most áprilisban (vagy májusban) adják át a kamarák, az idei befizetési határidő lejárta után.

A lapunkhoz befutó véleményekből az derül ki, hogy a NAV-ért nem lelkesednek a vállalkozások, s a szervezettel való mindenféle konfrontáció elkerülése érdekében egyszerűen inkább fizetnek a társaságok. A fizetők száma egyáltalán nem mondható alacsonynak. Dunai Péter a Népszabadságnak elmondta, mintegy 620 ezer vállalkozás indította el valamilyen formában a regisztrációs eljárást, ebből 470 ezer esetében minden rendben történt, tehát regisztráltak és a 5000 forintot is befizették az elmúlt évre. Ez azt jelenti, hogy 2,35 milliárd forint folyt be a kamarákhoz. Ennek az összegnek a 10 százaléka jutott az MKIK-nak, a többi a helyi szervezetekhez került.

A 235 millió forintnak „egy jelentős részét” arra fordította az MKIK, hogy létrehozza a regisztráció központi nyilvántartási rendszerét, és kialakítsa az üzleti partnerkeresés és a pályázatfigyelés hálózatát. (Ezeket a kamara internetes oldalán lehet elérni, ha a vállalkozás belép az információs felületre a regisztráció lezárásakor kapott kódokkal.) A pénz nagyobbik felét a helyi kamarák pedig arra használják, hogy gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben adjanak tanácsot. – Ezekhez egyes helyeken vidéki irodákat is nyitottak – magyarázta a főtitkár. Mindezeket a lehetőségeket az 5000 forint fejében biztosítják, külön tehát nem kell fizetni. Az ezen túl beérkező forrásokat pedig ezeknek a rendszereknek a működtetésére fordítják.

Bőven akad azonban olyan társaság, amely mindezek ellenére sem fizet. Beszéltünk olyan vállalkozóval, aki a kamara által nyújtott szolgáltatásoknak nem látja értelmét, hiszen úgysem venné igénybe. Akkor minek fizetne érte? Hozzátette, az igénybe vehető szolgáltatásokról semmilyen értesítést nem kaptak. Ez ugyanakkor nem minden megyei kamara esetében igaz, akadt, ahol a befizetés után küldtek egy rövid tájékoztató üzenetet.

Dunai Péter 200-300 ezerre teszi azon vállalkozások számát, amelyek még nem regisztráltak, a kamarai hozzájárulást még nem fizették be. Ezek a cégek számíthatnak a kamara megkeresésére.

– A kamarai regisztráció bevezetése után volt némi lemorzsolódás a tagságban – ezt már Antallfy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének (Kisosz) ügyvezető elnöke mondta lapunknak. Mivel az 5000 forint fejében biztosított szolgáltatásokat nyújtja a Kisosz is, nem mindenki gondolta úgy, hogy ugyanazért kétszer kell neki fizetnie. Szerinte a törvénynek jobban be kellene határolnia, hogy mely szolgáltatásokat nyújtja az érdek-képviseleti szervezetek, s melyeket a kamarák.

Ezt kellett tenni a múlt hónapban

A február elsejével lejárt határidejű cégbejegyzés-módosítás során be kellett jelenteni a cégbíróságnak a gazdasági társaság minden egyes tagjának vagy képviselőjének az adószámát, születési helyét és idejét, valamint az édesanyja nevét. Arról is nyilatkoznia kellett a cégeknek, hogy székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét jogszerűen használja.