Az autó maga vezet és füttyentésre előáll
Vezetési élmény, ezt harsogja minden autógyártó, amikor a vevők lelkére akar hatni új modelljének népszerűsítésekor. Nem véletlenül, hiszen ki nem szeret dinamikusan autózni, és ha csak egy kicsit is, de Vettelnek érezni magát. Ezért hegyezik sportosra az új autók formáját és futóművét, mert a keményebb beállítás nemcsak a stabilitást és biztonságot, de az adrenalinszintet is emelheti.
A vezetési élmény reklámozása általános, a parkolási élményé már kevésbé. Sőt a legtöbb gyártó ezt inkább levenné vállunkról, hiszen jól tudja, hogy a szűk helyre történő beállás sokaknak okoz nehéz pillanatokat. Nem véletlenül ajánlanak mindenféle vezetést, pontosabban parkolást támogató szerkezeteket: a csipogó tolatóradar és monitorral összekötött hátsó meg oldalsó kamerák után már évtizede megjelent néhány típusban a parkolóautomata, mellyel úgy áll be a legszűkebb helyre az autó, hogy a vezetőnek elég beállítani a műszerfali monitoron a kiválasztott helyet, aztán csak ülhet a helyén, mert sem kormányoznia, sem fékeznie nem kell.
A legújabb változatok már ennél is többet kínálnak: az Audi és a Toyota kísérleti autójából a vezető nyugodtan kiszállhat a legkényelmesebb helyen az áruház vagy mozi előtt, a kocsi magától keres üres helyet a többszintes parkolóházban, majd megüzeni a vezető mobiljára, hogy hova állt. Ezt is inkább csak a tájékoztatásul, hiszen távozóban a mobil hívására az autó a kijelölt helyre áll, vagyis elég füttyenteni, a paripa odamegy a gazdihoz. A rendszert még tesztelik, az Audi most szereli fel az egyik ingolstadti parkolóházban a szükséges műszaki berendezéseket.
Az új technika segítségével az autók önállóan állhatnak be-, illetve ki a parkolóházak helyeiről, amit a vezető a megfelelő okostelefon-alkalmazás útján aktiválhat. A parkolóház központi számítógépe részben átveszi az irányítás feladatát, s WLAN-hálózattal vezeti az autót a legközelebbi szabad parkolóhelyre. Az autók mozgását a parkolóház lézeres érzékelő rendszere követi, amelyeket a központi számítógép a pontos helymeghatározás érdekében további mozgásparaméterekkel együtt értékel ki. Az információk alapján határozza meg végül az útvonalat, a kiindulási ponttól egészen a célig biztosítva az adott jármű szabad útját. Az autó menet közben tizenkét ultrahangos érzékelővel és négy videokamerával figyeli környezetét.
Akár menet közben is aludhat a vezető a Safety Research Vehicle volánjánál, ezt ígéri a Toyota csoporthoz tartozó Lexus kísérleti modellje: a műholdas helyzetmeghatározóval, lézeres távmérővel a kocsi tetején forgó videóval és több kamerájával pásztázza környezetét 360 fokban és 70 méteres körben, a kocsi elejére szerelt nagy felbontású kamerák pedig 150 méternyi távolságra figyelik az utat, a gyalogosok és az előtte haladó járművek mozgását, a közlekedési táblákat és a lámpák jelzéseit.
A vezetőt támogató rendszerek között egyre népszerűbb a távolság- és sávtartó automatika, mely már nemcsak a kormány vagy az ülés rezgésével figyelmezteti a lankadó vezetőt, hanem magától helyes irányba kormányozza az autót, vagy fékez, ha vészesen csökken a követési távolság.
Nem kell méregdrága robot, maradhat az ember a vezetőülésben, mégis könnyebb és biztonságosabb lesz az utazása a közúti szerelvényekkel. A Volvo rendszerének része a távolságkövető és sávtartó automatikával felszerelt autó, mely konvojban közlekedik, miközben vezetője újságot olvasva kávézhat is. A felvezető autó lehet taxi, busz vagy teherautó is: az azonos irányba haladók együtt mennek, majd az úti célhoz közeledve a sofőr visszaveszi a jármű irányítását, oldalirányba kiválik a konvojból, és külön folytatja az útját. A konvojban maradt járművek zárják a létrejövő rést, és együtt folytatják útjukat.
Az ilyen közúti szerelvények előnye, hogy a vezető jármű sofőrjén kívül a többiek útközben, például munkába vagy hazafelé tartva a vezetés helyett egyéb dolgaikat intézhetik. A közúti szerelvények növelik a biztonságot és csökkentik a környezetszennyezést az egyedül közlekedő járművekhez képest alacsonyabb üzemanyag-fogyasztásnak köszönhetően. A konvojban közlekedő járművek nagyon közel haladnak egymáshoz, amivel csökken a légellenállás, és az akár húszszázalékos energiamegtakarítás és a környezetterhelés csökkentése mellett az utak kihasználtsága is javul.
