Svájcból jöhet a segítség

Még mindig túl erős a frank az exportra termelő svájci vállalkozások számára, s ez könnyen a gazdasági növekedés gátját is képezheti. Emlékezetes, hogy a Svájci Központi Bank (SNB) 2011 szeptemberében az euróövezeti adósságválság mélyülése által kiváltott frankvásárlási roham tetőfokán az 1,20-as euró/frank szintnél felhúzta az árfolyamgátat, azaz intervencióival nem engedte ez alá erősödni a menedékvaluta státuszából fakadó népszerűség árnyoldalát megtapasztaló frank árfolyamát.

Az SNB sikeresen lépett fel, és még túl nagy áldozatokat sem kellett hoznia a frank védelmében, a spekulánsok hamar más célpontot kerestek maguknak. Az adósságválság enyhülésével a frankra nehezedő nyomás is csökkent, tegnap délelőtt az 1,236-os szintnél (236 forintnál) jár a keresztárfolyam (majd délutánra 238 forintra erősödött a frank, nemzetközi hatásokra). Bár az idén már 3,2 százalékkal gyengült a frank az euróhoz képest, az ötéves átlagtól még így is 9,1 százalékra van, nem is szólva arról a 35 százalékról, ami a 2007. októberi 1,682-es rekordtól elválasztja.

Johann Schneider-Ammann gazdasági és Eveline Widmer-Schlumpf pénzügyminiszter a hét végén zárult davosi Világgazdasági Fórumon egyaránt a frank további gyengítése mellett szállt síkra, a mostani, húszhavi mélypont még mindig kevés. A politikusok sietve hozzátették, hogy a frank egészséges szintjének kalibrálása az SNB hatáskörébe tartozik – lévén a kormánytól független intézmény. A kölcsönös tisztelet az SNB részéről is megnyilvánult: Thomas Jordan elnök helyesnek és támogatandónak mondta a kormány frankgyengítésre épülő politikáját. A helyi sajtónak Jordan úgy nyilatkozott, hogy használ a franknak a nemzetközi befektetői hangulat javulása, az euróövezeti válság oldódása. Célárfolyamot magától értetődően nem említett az elnök.

Axel Weber, a német Bundesbank korábbi elnöke (aki jelenleg a svájci UBS bankháznál tölt be hasonló pozíciót) és Joseph Stiglitz Nobel-díjas sztárközgazdász egyaránt üdvözölte a frank gyengülését, ugyanakkor Weber szerint a folyamatba kívülről beavatkozni, jegybanki eszközökkel siettetni nem volna helyénvaló, míg Stiglitz elérkezettnek látja az időt az árfolyamgát megemelésére és az SNB aktívabb fellépésére.

Azt nem tudni, melyik forgatókönyv valósul meg, amit viszont a magyarországi elemzők biztosra vesznek, az az euró erősödése mind a dollárhoz, mind a frankhoz képest. Az Equilor szakértői szerint a keresztárfolyam az év végére elérheti az 1,28-as szintet, ami nálunk 226 forintos frankot jelentene. Ez a 240 forintos fájdalomküszöb alatt marad, így a devizahitelesek törlesztőrészlete ha nem is látványosan, de csökkenhet.

Háda Bálint, a Quaestor vezető elemzője szerint sem a frank éve lesz az idei, igaz, ezt senki sem bánja. Az SNB fellép a frank további esetleges felértékelődésével szemben, s a jövőben is nullához közeli kamatszintet tarthat fenn, elriasztva a kamatvadászokat. Emellett a jelenleg a GDP hetven százalékára rúgó devizatartalékaikat tovább növelik, ezzel erősítve gyorsreagálási képességüket.

Márványi Zsolt, a CIB Bank devizapiaci szakértője kérdésünkre 225 forintos év végi frankárfolyamot jelölt meg. Mint mondta, az SNB kommunikációja annyira hiteles, hogy sokszor elég, ha szóban áll ki Svájc érdekei mellett, devizapiaci műveletekkel nem is kell a frank védelmére kelnie. Emlékeztetett arra, hogy amikor meghirdették az 1,20-as árfolyamgátat, azt következetesen és erőfeszítések nélkül tartani tudták. Elképzelhetőnek véli, hogy a gátat 1,25-re húzzák fel, de az a szint is stabilnak bizonyulhat.

A svájci gazdaság az előző évet 0,9 százalékos növekedéssel zárta, az idén 1,1 százalékos, jövőre már 1,6 százalékos lehet a bővülés üteme – ha a frank árfolyam segíteni tudja a helvétek exportját.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.