Csúcson a törlesztőrészlet
Az MNB adatai szerint a frankalapú jelzáloghitelek többségét 150-160-as forintárfolyam mellett vették fel a válság előtt. Ez azt jelenti, hogy aki tavaly még nem vette igénybe a törlesztőrészlet kiszámítására használt árfolyamot 180 forinton rögzítő árfolyamgátat (márpedig az adósok túlnyomó többségnél ez a helyzet), az átlagosan 50-60 százalékkal fizetett többet annál, mint annak idején, amikor felvette lakáshitelét. A törlesztőrészlet tényleges emelkedése azonban még ennél is nagyobb, ugyanis nemcsak a frank, hanem a hitel is drágább lett az elmúlt években. A frankban jegyzett lakáshitelek átlagos éves kamata 2012 második felére 6,3 százalékra emelkedett, míg a szabad felhasználású jelzáloghiteleké (amit egyébként a többség szintén lakásvásárlási céllal vett fel) pedig meghaladta a 7,7 százalékot – mindkét mutató magasabb, mint eddig bármikor. Előbbi kölcsönöket jellemzően 4-5, míg az utóbbiakat 5-6 százalékos kamat mellett vették fel.
A válság első éveiben gyakori érv volt a bankok részéről, hogy a devizahitelesek a törlesztőrészlet emelkedése ellenére jobban jártak, mintha forinthitelt vettek volna fel, mert havonta még így is kevesebbet fizetnek. Ez az előny azonban elolvadt: Imre András, a Magyar Bankszövetség képviseletében például múlt pénteken, a Doubravszky György pénzügyi biztos által szervezett konferencián arról beszélt, hogy a devizahitelesek törlesztőrészlete a kamatkülönbözet miatt 2011 őszéig volt kedvezőbb egy ugyanakkora összegű forintkölcsön terhénél. Azóta tehát a devizahitelesek többet fizetnek, sőt a Portfolio.hu hírportál számításai szerint azok, akik 2008 nyarán vettek fel devizahitelt (vagyis akkor, mikor a forint a legerősebb volt), mostanra már összességében is többet fizettek vissza, mint amennyit egy piaci alapú forinthitel mellett kellett volna. Az átlagos induló frankárfolyam melletti hiteleknél valamivel jobb a helyzet: ugyan a törlesztőrészlet már ezeknél a kölcsönöknél is magasabb, de a mostani frankszintet feltételezve is még három-négy évig „nyerőben” vannak az ügyfelek.
Mindezek után nem meglepő, hogy tavaly tovább nőtt a kilencven napnál régebben nem törlesztett, lényegében bedőltnek tekinthető devizaalapú jelzáloghitelek aránya. Az MNB adatai szerint szeptember végén az ilyen kölcsönök – érték alapján – 18,3 százalékát nem fizették legalább három hónapja, míg egy évvel korábban ez az arány még 11,3 százalék volt. A gyors emelkedéshez nagyban hozzájárult a devizahitelek végtörlesztése is: ezzel elsősorban azok tudtak élni, akik addig is fizették hitelüket, így az állomány csökkenésével automatikusan nőtt a problémás hitelek aránya. Ám nemcsak arányában, hanem abszolút értékben is több lett a nem törlesztett hitel: egy év alatt 598 milliárdról 669 milliárd forintra nőtt a kilencven napon túli devizaalapú jelzálogkölcsönök összértéke. Ez a mintegy tízszázalékos emelkedés azt jelenti, hogy 2011 szeptemberétől 2012 őszéig további nagyjából tízezer háztartás került igen nehéz helyzetbe – a lejárt adósságuk miatt most már ezek a családok is elveszíthetik az otthonuk.
