Adóktól nőhet a rezsi
Érvelésük szerint a MEH által kihozott számadatok nem tükrözik a cégek valós költségeit: a hivatal jelentősen visszametszette az alkalmazható tarifákat, lehetővé téve a kormányzat által megfogalmazott rezsicsökkentési célt. A nem lakossági – azaz céges – fogyasztók tarifáit ugyan jóval kevésbé csökkentették vagy akár növelték is, de ez a szolgáltatóknál keletkezett hiánynak csak egy részét ellensúlyozta.
A szolgáltatók keresete viszonylag egyszerű: a tarifáik kiszámítására léteznek képletek, amelyekbe „csak” be kell helyettesíteni bizonyos költségtételeiket. Ezekből pedig a hivatal meglátásuk szerint sokat egyszerűen kihagyott vagy éppen rosszul számolt. Több forrásból is úgy tudjuk, hogy a keresetek egyik sarkalatos pontját az idén bevezetett új adók jelentik. Ez a vezetékek hossza után fizetendő közmű-, illetve a nyereség után járó, megemelt Robin Hood-adó. A két tételből a kormány idén összesen több tízmilliárd forint bevételt remélhet.
Mivel ez a szándék nyíltan szembehelyezkedik a kabinet által unos-untalan hangoztatott elvvel, miszerint a multik a rájuk kivetett új adókat nem háríthatják át a lakosságra, az érvelés elfogadása valószínűleg komoly nehézségekbe ütközhet az államigazgatás berkeiben. A probléma csak az, hogy a képlet szerint a tarifába valóban be kellett volna építeni az új adókat. Értesülésünk szerint a hivatal ezt csak azzal a – szakértők szerint is kissé kényszeredettnek tűnő – érveléssel ütötte el, hogy a tavalyi költség-felülvizsgálat során az új adók még nem terhelték a cégeket, vagyis nem voltak „ismertek”. Most már viszont kérhetik ennek beszámítását terheik közé.
Az adótételek elismertetése mindenképpen áremelést hozna, bár ha a pert netán megnyerik, a hatóság a lakosságot meg is kímélheti, és teljesen a cégekre háríthatja az adók beszámításából eredő többletterheket. Kérdés, mit szólnak ehhez a kisebb-nagyobb mértékben már a mostani tarifatrükkök ellen is tiltakozó vállalkozói érdekképviseletek.
Ismereteink szerint a közműadóval szintén sújtott vízágazat is sarkalatosnak tartja, hogy a tarifákban elismerjék a rájuk kivetett új sarcot. Helyzetüket hatványozottan nehezíti, hogy esetükben nem létezik „képlet”, hisz az első ilyenen még mindig dolgozik az államigazgatás. Ágazati szakértők szerint a közműadó tarifába építése a kisebb kihasználtságú vízhálózatok területén akár 20-30 százalékos áremelést is okozna.
Áthidaló megoldásként itt is felmerülhet, hogy a többletterheket csak a nem lakossági vevőkre terheljék. De akár az is, hogy a szerencsésebb helyzetű nagyvárosi ellátók egyfajta szolidaritási alapon vállaljanak át valamennyit a kisebbek terheiből. Ha a közműadót nem ismerik el a tarifában és semmilyen más megoldás sem születik, az a kisebb közműcégek végét jelenti – vélekedett egy általunk megkérdezett szakértő.
A Robin Hood-adó érvényesítése ugyanakkor több vélemény szerint is csupán elvi alapon került bele a keresetekbe: a jelen helyzetben ugyanis a közműágazat alig-alig számít nyereségre – vagyis eleve nem lesz olyan jelentős mértékű, valóban megfizetett többletadó, amely érzékelhetően növelné a szolgáltatók költségeit.
