Hosszúra nyúlt a pillanat
Noha a felek azelőtt és azt követően is mély hallgatásba burkolóztak, tavaly november 30-án – mondhatni, annak rendje s módja szerint – Orbán Viktor és Johannes Teyssen, az E.ON konszern elnök-vezérigazgatója szándéknyilatkozatot írt alá arról, hogy az E.ON az állami MVM Magyar Villamos Művekkel január 31-ig aláírja a két társaságra vonatkozó adásvételi szerződést.
Ezután elvileg már csak némi finomhangolás lett volna hátra. Így váratlanul nagy hullámokat vetett Mártha Imre január közepi nyilatkozata. Ebben a volt MVM-vezér azokra a sajtóhírekre hívta fel a figyelmet, amelyek szerint az MVM kész lenne akár több mint 800 millió eurót is fizetni a két társaságért, noha létezne ezekre egy 40 milliós és egy 300 millió eurós vagyonbecslés is. Utóbbit lapunknak kormányzati források akkor cáfolták, mondván, az MVM egy 700 millió euró körüli vagyonbecslést tekint kiindulópontnak, a tárgyalások a legvégső fázisban tartanak, január 31-én meglesz az aláírás.
De nem lett meg. Ráadásul számos jel szerint a kabinet ezt már előre tudhatta. Legalábbis Baji Csaba MVM-vezérnek tegnapra más programot szerveztek: az Orbán Viktort Moszkvába kísérő delegációval tartott. Mivel egy aláírt szerződéssel a zsebében ott akár a központi magyar gáznagykereskedő irányítóját is tisztelhették volna benne, a megegyezés elmaradása kissé gyengítette a magyar tárgyalási pozíciót az oroszokkal szemben.
Hivatalosan meg nem erősített értesülésünk szerint az MVM tegnapi közgyűlésén a fő tulajdonos állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) egy határidőket nélkülöző mandátumot adott ki az MVM vezetőségének. E szerint az állami tulajdonos annyit rögzített volna, hogy az MVM nem fizethet a csomagért – vételárral, kötelezettségátvállalásokkal és egyéb terhekkel együtt – euróárfolyamtól függően 250-260 milliárd forintnál többet. Egyebekben felkérte az MVM-et arra, hogy ezen belül törekedjen a legalacsonyabb vételárra és a szakmailag legjobb szerződés megkötésére.
Az előzmények tükrében ez visszalépésnek minősíthető. Azonkívül, hogy a mandátum ismereteink szerint nem tesz említést a tegnapi határidőről, a vételár megszabásán túl helyez némi felelősséget az MVM-vezetés vállára. Pedig korábbi értékelések szerint az MVM és az MNV vezetősége mégiscsak szívére vette a figyelmeztetéseket (no meg a manapság sokszor vezetőszáron látható elődeiről szóló tudósításokat), és mindenre határozott felsőbb utasítást várt volna.
Az E.ON honi történetében nem ez lenne az első eset, amikor a „végső” szakaszban kútba esik egy tervezett ügylet. 2006-ban Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök nagy csinnadrattával bejelentette, hogy az orosz állami Gazprom megvásárolná a most szóban forgó két magyar gázcég csaknem felét és az E.ON honi szolgáltatói holdingjának negyedét. A „részletek” kidolgozásakor viszont a felek oly mértékben összekülönböztek, hogy az ügyletből nem lett semmi.
Úgy tudjuk, az E.ON-ban – a honi aggályokon túl – szintén merültek fel kétségek a mostani terv kapcsán. Kérdés ugyanis, hogy az állami vétel – melynek során a magyar kormány akár bőkezűnek is tűnhet – az EU szemében nem minősül-e tiltott állami támogatásnak. A cégeket ugyanis nem nyílt pályázaton árulták, hanem titkos megbeszélések után ígérték oda a magyar kormányfőnek. Az ezzel járó esetleges jogi kockázatok elemzése viszont még időt vehet igénybe. A felek azon is kereshetnek fogást, hogy végül is túl vagyunk a beígért határidőn, amiből akár anyagi káruk is származhatott.
Az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre lapzártáig nem reagált sem az MVM, sem az E.ON. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke megkeresésünkre délelőtt annyit közölt: a felek között folynak a tárgyalások, amint megszületik a megállapodás, tájékoztatják a közvéleményt. Ehhez képest Orbán Viktor este Moszkvában – legalább a nyárihoz hasonló meglepetést keltve – az MTI-nek már múlt időben beszélt az ügyletről, mondván: a kormány csütörtökön Budapesten megvette, visszavásárolta azokat az eszközöket, például gáztározókat, szerződéseket, amelyeket az előző kormányok privatizáltak. (Megjegyzendő: két céget 2006-ban az akkor már teljesen magántulajdonú Mol adott el.) Magyarország polgárai most már biztonságban érezhetik magukat az energiaellátás mennyisége, illetve az érte fizetendő ár tekintetében is – mondta. (Szintén rögzíteni szükséges, hogy az energiaellátás biztonsága tekintetében eddig nem merültek fel a tulajdonosi szerkezetből fakadó kétségek.) Havasi Bertalan az MTI-nek ezután azt mondta, az állam képviselői és az E.ON között a tárgyalások minden érdemi kérdésben lezárultak, a szövegszerű megállapodási javaslat elkészült, a technikai lebonyolítás zajlik. További részleteket lapzárta utánra ígért.
