Per lett a rezsicsökkentésből
Értesülésünk szerint a gáz- és a villamosenergia-ipari társaságok külön-külön, de egymásra jelentősen hasonlító kereseteket nyújtottak be. Ezekben a Magyar Energia Hivatal (MEH) által decemberben kihirdetett új hálózatidíj-rendeleteket támadták meg. A villanyszámlán a hálózat fenntartásának tarifáját külön is feltüntetik rendszerhasználati díj címén. Ez teszi ki a számla közel felét. A rendszer fenntartására szolgáló díjelem a gázszámlából csak mintegy 10-20 százalékban részesül, a fennmaradó maga a termék, az áfa és egyéb kisebb díjelemek. Információink szerint a szolgáltatók úgy tartják, a hivatal néhány költségelemüket egyszerűen nem számította bele a tarifáik alapját jelentő képletekbe. Másrészt számítási tévedéseket is fellelni véltek.
A hivatal az áramrendszereket előzetesen több hónapig vizsgálta. A jórészt automatikus képletekre épülő folyamatban, mint arról korábban beszámoltunk, áremelés körvonalazódott. Ám ekkor született kormánydöntés a tízszázalékos energiadíj-csökkentésről. A jelek szerint végül ehhez szabták a számokat: az áramrendszer-használati díjak így mintegy 13 százalékkal mérséklődtek, a gázszolgáltatók pedig állítólag néhány nap alatt tudták meg, hogy ez a díjelemük is csökken.
A szolgáltatói panaszok elfogadása mindkét termék esetén áremelést eredményezne. A számla másik felét kitevő termékár-mérséklésen ugyanakkor az energiacégek egyelőre nem találnak jogi fogást. A problémával – hangsúlyozta egyikük – sem választott bíróságokhoz, sem egyéb nemzetközi fórumokhoz nem kívánnak fordulni.
Fónagy János, az energiaárakért felelős nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára, egyszersmind a rezsidíjcsökkentést ellenőrző kormánybizottság elnöke megkeresésünkre közölte: nem csodálkozik, hogy a szolgáltatók ily módon tiltakoznak a kormány rezsicsökkentő elképzelései ellen. Ám ez nem tántorítja el a kabinetet attól, hogy további mérséklésben gondolkodjanak.
Azt ugyanakkor nem tagadta, hogy tavaly év végén nem volt idő a költségek, a világgazdasági hatások alapos elemzésére. Erre most kerítenek sort. Hangsúlyozta, hogy az ellátás biztonságát semmi nem veszélyeztetheti. Ugyanakkor mindent megtesznek annak érdekében, hogy az év végéig megtalálják a módját a lakossági energiaár további csökkentésének. Arra a kérdésünkre, hogy látnak-e módot a szolgáltatók panaszai alapján az energiaár-emelésre, leszögezte: a kormány nem azért mérsékelte januártól tíz százalékkal az energiadíjakat, hogy azok utána nőjenek.
A parlamenti államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta: most elsődlegesen a víz- és csatornadíjak „energiaárakhoz hasonló” mérséklésének lehetőségeit vizsgálják. Ezt legkésőbb a fél év végéig léptetnék életbe. További lehetőségként megemlítette a szemétszállítási és kéményseprési tarifák csökkentését is. Ama korábbi felvetések kapcsán, miszerint a PB-gáz, a fa és a szén árához is hozzányúlhatnának, leszögezte: megvizsgálták a kérdést. A PB-gáz és a szén szabadáras, de keresik a beavatkozási módokat. Fa pedig igényelhető szociális alapon, amely keretet eddig a lakosság nem használta ki.
Annak kapcsán, hogy mostanság ismét sűrűn felröppennek – határozottan cáfolt – gyanúk a gáz esetleges gyengítéséről, a rezsipanaszokat vizsgáló kormánybizottság elnöke leszögezte, hogy ezekkel a kérdésekkel első körben a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Magyar Energia Hivatal foglalkozik, de eddig nem találtak ez ügyben gondot.
A héten megjelenik az új, egyszerűsített számlaképről szóló rendelet is – említette meg Fónagy János. Ennek első oldalán a fogyasztás (gáz esetén köbméterben), a tarifa és a végösszeg jelenik meg (más forrásból származó információink szerint az is, hogy a fogyasztó a januári árcsökkentéssel mennyit takarított meg), a másik oldalán pedig a szokásos részletességgel mutatják be ugyanezt. Fónagy János szerint ez ügyben a tarifavitán felülemelkedő, konstruktív egyeztetések zajlanak a szolgáltatókkal, és igyekeznek figyelembe venni az ehhez szükséges átállási időt. Mindazonáltal úgy vélte, legkésőbb március elsejétől a szolgáltatóknak már mindenképp az új számlaképet kell alkalmazniuk.
A lapunk által megkérdezett számos szolgáltatói képviselők egyike se igazolta ugyanakkor vissza a számlaképről szóló nyugodt egyeztetések tényét. Nagyjából egybehangzó állításuk szerint a számlaképet eddig sem ők, hanem a kormány hivatala írta elő. Ugyanakkor egyelőre nem tudják, pontosan miről is kellene állást foglalniuk. Az átálláshoz mindazonáltal szerintük akár több hónapra is szükség lehet. Boross Norbert, az Elmű-Émász szóvivője üdvözölte a számlakép-egyszerűsítő elképzeléseket, mondván, a fogyasztói panaszok harmada eddig is a számla értelmezésére vonatkozott.
