Orbán Viktor egy évvel azután utazott Brüsszelbe, hogy az Európai Unió és Magyarország között elmérgesedett a viszony. Most egyértelműnek tűnik, hogy mindenki a kapcsolat normalizálásában érdekelt. A kormányfő szerdán egy órán át négyszemközt tárgyalt José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével. Barroso a sajtótájékoztatón közölte: az EB és a magyar kormány sikeresen működött együtt azokban a kérdésekben, amelyekben Magyarország megsértette az uniós jogot. Mint mondta, örömmel látja, hogy lépésről lépésre sikerül megtalálni a megoldásokat. Kitért a bírák nyugdíjaztatásáról szóló luxembourgi ítéletet követő törvénytervezetre, amelyet még vizsgál a bizottság, de a portugál politikus reméli, hamar le lehet zárni ezt az aktát is.

– Nem a kormány vagy az ország elleni politikai támadásról szóltak az eljárások – mondta Barroso a magyarokhoz szólva, s emlékeztetett: sok tagország ellen zajlik rengeteg kötelezettségszegési eljárás. Kiemelte, az EB-nek joga és kötelessége ellenőrizni, hogy a kormányok betartják-e azokat a szerződéseket, amelyeket aláírtak. Barroso azt javasolta, hogy gondoljanak a magyarok úgy az Európai Bizottságra, mint a focipályán a bíróra, aki még a legjobb játékosok mellé is elkél.

Gazdasági ügyekben még maradt feszültség: Barroso ugyan üdvözölte a pénzügyi konszolidációs erőfeszítéseket, de arra kérte Orbánt, jobban figyeljen oda az intézkedések minőségére. A legutóbbi intézkedéseket a február 22-i gazdasági előrejelzésében értékeli majd a bizottság.

– Egy év elteltével minden konfliktusos kérdést így vagy úgy lezártunk – jelentette ki Orbán a tárgyalást követően. Mint mondta, erkölcsi kérdés, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. Ígérte, idén is három százalék alatt lesz a hiány.

Az uniós túlzottdeficit-eljárással kapcsolatban Orbán Viktor a brüsszeli Bruegel Intézetben tartott délelőtti előadásán kifejtette: – Sebezhető megközelítés az intézkedések minőségéről beszélni – mondta, üzenve az EB-nek, mely rendre a deficitcsökkentő intézkedések minőségét, fenntarthatóságát bírálja, és erre is hivatkozva tartja fenn a túlzottdeficit-eljárást. Orbán közölte: Magyarország három egymást követő évben képes három százalék alatt tartani a költségvetési hiányt, s ez azt jelenti, hogy az intézkedések fenntarthatók, így a minőségükbe nem lehet belekötni. Megjegyezte: az Európai Uniónak is szüksége van sikertörténetre, és ilyen lehet, ha Magyarországot kiveszik az eljárás alól.

Orbán találkozott Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével is, aki a magyar kormányfővel folytatott megbeszélés után lapunk kérdésére elmondta: egyelőre nem lát okot a végső fegyelmező eszközként számon tartott, hetes cikkelyben foglalt eljárás (mely végül szavazatmegvonáshoz vezethet) megindítására Magyarországgal szemben. – A hetes cikkelyben leírt eljárást akkor kell lefolytatni, ha világos bizonyíték van az európai szabályok megszegésére. Egyelőre az Európai Bizottság ilyet nem állapított meg – közölte az EP-elnök.

Orbán Brüsszelben jelezte azt is, az utolsó pillanatban, egy nappal a határidő lejárta előtt fog az államfőnek javaslatot tenni az új jegybankelnökre. Lapunk kérdésére azt is elárulta: az IMF/EU-hitel története a végéhez közeledik. Orbán felidézte: Magyarország rugalmas hitelkeretet kért a valutaalaptól, de az IMF mindenképpen kölcsönt akart adni, amiből Magyarország nem kért. A rugalmas hitelkeretre pedig nemet mondott az IMF. – Nincs szükségünk kölcsönre, a piacokról akarjuk finanszírozni magunkat. Az ajtó még nyitva áll, de egyre csökken a megegyezés esélye –közölte a miniszterelnök.

A miniszterelnök szerint mi megtettünk mindent, most már az Európai Bizottságon a sor