Egy éve az Európai Unió és Magyarország közti konfliktus leglátványosabb és legkiélezettebb fejezete zajlott, mikor az Európai Bizottság három, politikailag fajsúlyos ügyben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. Azóta több ügyben sikerült dűlőre jutni így vagy úgy, s információnk szerint a mostani látogatás a feszültség további csökkentéséhez járulhat hozzá. Az egy éve tartó csatározás áttekintése mellett Orbán Viktor kérni is jön: az uniós túlzottdeficit-eljárással kapcsolatban, és az uniós keretköltségvetés miatt is lobbizik a belga fővárosban. A kormányfő találkozik José Manuel Barroso bizottsági elnökkel, Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács állandó elnökével és Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével, és beszédet tart az eurózóna válságkezeléséről a Bruegel Intézetben. A politikai ügyek tekintetében Orbán elsősorban Barrosóval tárgyal: megvizsgálják, egy év után hova jutott el a magyar ügyek kezelése. A bírák nyugdíjaztatásáról szóló luxemburgi ítélet után (mely kimondta, hogy az intézkedés uniós jogba ütközik) a magyar kormány decemberben benyújtotta módosító javaslatát, amelyről úgy tudjuk, szakmai szintű konzultáció történt az Európai Bizottsággal.

Az Orbán–Barroso-találkozó egyik legfontosabb pontja a túlzottdeficit-eljárás lesz, igaz, ahogy egy forrásunk fogalmazott, a „beszélgetés nem tud konkluzív lenni”. A bizottság ugyanis február 22-én hozza ki időközi gazdasági jelentését, amely iránymutató lehet, de valójában csak a 2012-es gazdasági adatok verifikálása és az áprilisban benyújtandó nemzeti reformprogram és konvergenciaprogram alapján dönt majd májusban az eljárás feloldásának vagy folytatásának javaslatáról a bizottság. A várakozások szerint Orbán ismét arról tesz majd tanúságot, hogy a magyar kormány ki akar kerülni az eljárás alól, és az erre vonatkozó politikai szándék sziklaszilárd. Barroso pedig feltehetően azt közli a magyar kormányfővel, hogy ez nem lehetetlen, de komoly figyelmet kell fordítani arra, hogy fenntartható módon sikerüljön a hiányt három százalék alatt tartani. A bizottság hétfői, a budapesti tárgyalásokat összegző közleményéből is az derül ki, jelenleg úgy értékelik, Magyarország részéről további lépések szükségesek ahhoz, hogy az országspecifikus ajánlásoknak megfelelően kikerüljön az eljárás alól.

A bizottságnál főleg az intézkedések minőségét kifogásolják, de nem látják biztosítottnak az idei hiánycél tartását az autópályadíjból és a pénztárgépek online ellenőrzésétől várt bevételek elmaradása miatt. Úgy tudjuk, a kormány hajlandó kezelni ezt a kérdést. Emellett Orbán Viktor érvei között szerepel, hogy Magyarország nemcsak a hiányt csökkentette az elmúlt időszakban, hanem az Eurostat szerint a görög után a magyar államadósság csökkent a legnagyobb mértékben az EU-ban 2011 és 2012 harmadik negyedéve között.

Orbán útjának időzítése annyiból nem véletlen, hogy jövő héten tárgyal újra az Európai Tanács az unió hétéves költségvetéséről. Az állam- és kormányfőknek novemberben nem sikerült megegyezniük az EU összjövedelmének alig egy százalékát kitevő büdzséről, így jövő csütörtökön folytatódik az alkudozás. Magyarország a tervek szerint kevesebb kohéziós forráshoz jut a következő hétéves szakaszban, s Orbán azért lobbizik, hogy mérsékelje a veszteséget. Szeretnénk például elérni, hogy a felzárkóztatási támogatásoknál az önrész ne emelkedjen 15-ről 25 százalékra, mivel ez hét év alatt hárommilliárd eurós különbözetet jelent.