Néhány bank keményebb lenne a kormánnyal
Forrásaink szerint új igényként fogalmazódik meg több nagy bank részéről, hogy a tárgyalásos alapú, konszenzuskereső képviselet mellett (helyett) egy konfrontatívabb, a bankszektor érdekeit erőteljesebben előtérbe helyező irányvonalat kellene követnie a jövőben a bankszövetségnek.
Ez a nézetkülönbség biztos nem hagyja érintetlenül a közelgő bankszövetségi elnökválasztást, amit március 22-én tartanak. Erre azt követően kell sort keríteni, hogy lemondott a korábbi elnök, Patai Mihály. Az új elnökkel kapcsolatos találgatások nem szórnak nagyon széles körben, lévén a bankszövetség belső szabályzata szerint az első posztra csak a szövetség tagintézményének első embere nevezhető ki, ráadásul célszerű olyan vezért találni, aki országos lefedettségű és kiterjedt tevékenységű pénzintézetnél dolgozik.
Vagyis egy részpiacon működő intézmény éléről senki nem lesz elnök a bankszövetségnél. „A bankárok konzervatív emberek” – tette hozzá mindehhez forrásunk. Ha igaznak bizonyulnak a pletykák, s Kovács Levente hivatalosan is felkérést kap – és el is fogadja – a jegybank alelnöki posztjára, akkor már nemcsak az elnök pótlásáról kell gondoskodni, hanem a főtitkáréról is.
Ez attól is függ, hogy mikor nevezik meg őt (ha őt nevezik meg) jelöltnek: a jelenlegi alelnökök, Király Júlia és Karvalits Ferenc mandátuma ugyanis más-más időben jár le. Tekintettel arra, hogy Kovács Levente a fizetési forgalom területén szerzett jártasságot – banki vélemények szerint azon kevés szakember közé tartozik Magyarországon, akik „megkerülhetetlenek” ezen a területen –, ő Király Júlia utódja lehet.
Király Júliának július elején fut ki a hat évre szóló megbízása (míg Karvalits mandátuma március végén jár le), ennek alapján tehát nem szükségszerű, hogy a bankszövetség márciusi ülésén egyben a főtitkár személyéről is döntés szülessen. Nem lehet kizárni azonban, hogy a zökkenőmentes váltás érdekében már ekkor elvarrják ezt a szálat – főleg ha a sajtóhíreknek megfelelően február elején valóban kiderül, kit szán az MNB élére Orbán Viktor kormányfő, mert ekkor egyben az is napvilágot láthat, kik kerülhetnek az alelnöki székekbe (emlegetik még Patai Mihályt is). A jegybank élére várt Matolcsy György (jelenleg nemzetgazdasági miniszter) minden bizonnyal átformálja a jegybanki eszköztárat, pontosabban olyan intézkedéseket választhat, amelyek már most vitákat váltanak ki.
Szó van egyebek mellett a kéthetes jegybanki betét csökkentéséről, az arra fizetett kamat eltörléséről, a devizatartalék csökkentéséről, a bankoknak nyújtott likviditás bővítéséről, állampapír-vásárlásról, aktív vállalatikötvény-piaci jelenlétről. Az MNB jelenlegi irányítói szerint ezek az eszközök részben már kipróbált módszerek, s van köztük olyan, amelyik nem tudja a várt hatást kifejteni a magyar monetáris rendszerben, vagy egyben olyan folyamatot indukál, ami egyáltalán nem áll a kormány szándékában (például a kéthetes betétre fizetett kamat eltörlése miatt az alapkamatnál alacsonyabb rátával nyújtott egynapos jegybanki eszközökbe áramlik a bankok pénze, ami elvileg drasztikus – a forint árfolyamát megborító – kamatcsökkentést hozna magával).
Megkérdeztük az Európai Központi Bankot, mit szólnak ezekhez az ötletekhez. Válaszukban jelezték, hogy jelenleg nincs kiforrott álláspontjuk, erről még nem tárgyaltak, de felhívták a figyelmet, hogy álláspontjukat elsősorban az EU-szerződésekre alapozzák, amelyek rögzítik az uniós jegybankok feladatait, céljait, különös tekintettel ezen intézmények függetlenségére. A jegybankelnök kinevezésébe az EKB-nak nincs beleszólási joga – tették hozzá.
