Matolcsy György emlékeztetett arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság együttesen 20,5 milliárd euró összegű hitelt adott Magyarországnak, ebből most az IMF-nek február 12-én törlesztendő 527 millió SDR-nyi, átszámítva 607 millió eurónak, illetve 178,6 milliárd forintnak megfelelő részletet utaltuk át.

S hogy még bonyolultabb legyen a képlet, japán jenben rendeztük a számlát. Ennek egyébként az a magyarázata, hogy az IMF maga határozza meg, milyen devizában kéri vissza a pénzét. Az IMF saját elszámolási egysége, az SDR a dollár, az euró, a jen és az angol font meghatározott arányú „mixtúrájából” képzett virtuális pénz.

Előtörlesztéskor a szokásos eljárás szerint a hitelezőnek előre engedélyeznie kell a műveletet, s ezt az IMF Matolcsy szavai szerint „örömmel fogadta”. A miniszter a szokatlan húzással – szándéka szerint – azt szerette volna bizonyítani, hogy Magyarországon pénzügyi stabilitás van, a befektetők biztonságban tudhatják a pénzüket, az ország erős, és képes tartozásait akár idő előtt visszafizetni.

Utóbbiból jócskán van még, hiszen az IMF honlapja szerint az idén a most előre utalt összeg több mint hatszorosát kell kifizetni 3,65 milliárd euró értékben, s ehhez 15 határidő is társul. 2014 elején is esedékes egy 299 millió eurós részlet, utána viszont meg lehet pihenni, az IMF-hitel gyakorlatilag lenullázódik.

Marad még az Európai Bizottságtól felvett 3,5 milliárd eurós hitel, amelynek első, kétmilliárdos tételét 2014 végén, a fennmaradó másfél milliárdot pedig 2016 közepén kell törleszteni. A mostani törlesztéshez részben a lakossági prémium eurókötvény-kibocsátásból eddig befolyt 1,32 milliárd eurót használták fel. A korábban 5,1, most 4,7 százalékos kamattal kínált hároméves futamidejű eurókötvényt (Pemák) elkapkodta a lakosság – dicsekedett a nemzetgazdasági miniszter, noha a jegyzésben valójában inkább intézményi befektetők jeleskedtek.

A bejelentés horderejét növelendő Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető külön sajtótájékoztatót hirdetett, amelyen a megbukott szociálliberális kormányok és az Orbán-kabinet teljesítménye közötti „éles kontrasztra” hívta fel a figyelmet. „Elődeivel ellentétben a mostani kormány stabil költségvetési politikát folytat, három százalék alatt tartja a hiányt, s ezt mind a piaci szereplőknek, mind a magyar választóknak tudniuk és értékelniük kell” – közölte, majd hozzátette: előtörleszteni csak erős gazdaság képes. Mint mondta, minden megalapozatlan ellenzéki kritika ellenére a 2013-as költségvetés stabil alapokon nyugszik, a forint gyengülésére pedig nem érdemes spekulálni, mert az ország képes visszaverni az ilyen támadásokat.

A frakcióvezető ezt éppen akkor mondta, amikor a bizalomerősítőnek szánt bejelentés közepette már a 299-es szinthez közelített az euróárfolyam a napindító 295 forintról. A kedvező nemzetközi hangulat ellenére mutatkozó forintgyengülés kiváltó oka a lesújtó novemberi kiskereskedelmi adat volt – mondta lapunknak Tóth Gergely, a Buda-Cash vezető elemzője. Az egy évvel korábbi forgalomtól 4,1 százalékkal elmaradó novemberi adat ugyanis rávilágított arra, hogy még az eddig becsültnél is mélyebb szakadékba került a magyar gazdaság az év végén, s így a GDP visszaesése messze meghaladhatja egy százalékot. Ilyen előzmények után, ha a monetáris tanács jövő kedden 25 bázisponttal 5,50 százalékra csökkentené az alapkamatot, azzal könnyen a 305-310 forintos sávba lökhetné az eurót.

Az elemző szerint érdemes lenne most egy-két hónapot várniuk a további csökkentésekkel, ezzel fenntartani kamatelőnyünket és a magyar kötvények iránti érdeklődést. Az a normális, ha egy ország rendben és határidőben fizeti vissza tartozásait, kommentálta az előtörlesztés győzelmi kommunikációját Tóth Gergely. A második világháború óta mindig mindent időben visszafizettünk, ezért a mostani gyorsításnak sok értelmét – a politikai üzeneten kívül – nem látja. A devizában fennálló adósságunk idei törlesztéséhez az Államadósság Kezelő Központ szerint 5,3 milliárd euróra van szükség, ebből a Pemák révén akár kétmilliárd eurót itthon is össze lehet szedni, a maradékból 2,5-3 milliárd eurónyit pedig külföldi devizakötvény-kibocsátással lenne érdemes bevonni.

Ehhez most kedvező a nemzetközi környezet – véli Tóth Gergely, hozzátéve: elég az Eximbank tavaly év végi sikeres félmilliárd dolláros kötvénykibocsátására utalni. A magyar kibocsátás megszervezése már folyamatban van. Háda Bálint, a Quaestor vezető elemzője is úgy véli, hogy az adósságszolgálatunk teljesítésében az idén nem lesz fennakadás. A február ugyan húzós hónapnak számít, de aztán egyenletesen és alacsony szinten oszlik meg a terhelés. A piacokról jó kondíciókkal lehet majd friss forrásokhoz jutni, de még jobb lenne a pozíciónk, ha IMF-megállapodással a hátunk mögött lépnénk ki a piacra.

– Ha valahol borulás lesz, akkor nagyon gyorsan kell majd megakadályozni a hozamszintek elszabadulását, ehhez az IMF hitele fontos lenne – tette hozzá. Az elemző szerint a hozamok lassú apadására lehet számítani az idén, a forint viszont a jegybanki vezetőcsere körüli bizonytalanságok miatt a következő hónapokban átlépi a 300-as szintet az euróval szemben, majd a viharok elültével őszre 290-nél stabilizálódhat a kurzus. Amíg gyenge a gazdaság, addig gyenge marad a forint – tartják a Quaestornál. A cég friss prognózisa szerint a gazdaság 0,1 százalékkal esik vissza az idén, azaz recesszió jellemzi 2013-at is.