Észak Dél ellen
Juncker – aki láncdohányos, és az eurócsoport üléseit rendszeresen végigpöfékelte – régi vágású európai politikus, aki szereti a titkolódzást, a zárt ajtók mögött, a „jó célért” a választópolgárok kizárásával hozni a döntéseket, s akinek száraz humora, ki- és beszólásai egyaránt irritálták és inspirálták kollégáit, illetve tárgyalópartnereit.
A 46 éves Dijsselbloem egy másik iskola politikusa. Mindössze november óta vezeti a holland pénzügyi politikát, előtte semmilyen tárcát nem irányított. A szociáldemokrata politikus mezőgazdasági tanulmányokat végzett, s állítólag a mai napig sertéseket tart holland tanyáján. Valószínűleg szkeptikusabb az európai integrációval kapcsolatban, mint Juncker. Azt mondják róla, az eurócsoport elnöki posztjához jókor volt jó helyen: holland, akiben a németek bíznak, de szociáldemokrata is, ami viszont a francia vezetésnek fontos (Párizs egészen a múlt hétig még Pierre Moscovici pénzügyér megválasztásáért kampányolt.) Dijsselbloemra egyedül a spanyol pénzügyminiszter szavazott nemmel hétfőn, így a hagyományokkal ellentétben nem egyhangúlag sikerült megválasztani a két és fél éves mandátumra. A szimbolikus értékű spanyol „nem” – bár hivatalos indoklást nem adtak – a periféria, illetve az eurózóna déli tagállamaiban élő aggályra mutat rá. Ugyanis az eurócsoport új elnöke ismét egy, a legmagasabb hitelminősítést élvező, „AAA” országból származik, amely ráadásul a német álláspontot kiegészítve lelkesen támogatta a megszorító intézkedések erőltetését és az államháztartás fegyelmének prioritását.
A déliek szemét csípheti, hogy „AAA” országok politikusai, tisztviselői vezetik az eurózóna politikájának meghatározó intézményeit: a mentőalapok vezetője, Regling német, a pénzügyekkel foglalkozó EU-biztos Rehn finn, az eurócsoport üléseit előkészítő tisztségviselő osztrák. (Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke ugyan olasz, de megválasztása akkor vált biztossá, amikor a német jelölt visszalépett.) Így felmerült a félelem a déli államokban, hogy a prudens, szigorú költségvetési politikát szorgalmazó országok fognak (továbbra is) diktálni a bajba jutott, kevésbé hitelképes országoknak.
Juncker és Dijsselbloem azonban próbálta megnyugtatni a kedélyeket a sajtótájékoztatón, mondván, az euró zóna egységes, és nincs értelme az ilyen felosztásoknak. Dijsselbloem többször is hangsúlyozta: ő szociáldemokrata, a szolidaritás számára elsődleges fontosságú. Ami a szakmai programját illeti, a legsürgetőbb feladatnak a bankunióra vonatkozó további javaslatok kidolgozását nevezte.
Az eurócsoport ülésén más döntések is születek: megegyeztek abban, hogy a terveknek megfelelően 7 milliárd euróval segítik a görög bankokat, és 2 milliárd euróval a spanyol bankok egy csoportját. A ciprusi mentőcsomagról csak a szigetország február közepén esedékes választásai után döntenek. Fontos, hogy Írország és Portugália kölcsöneinek lejáratát meghosszabbították, így több milliárd eurót spórolhat meg a két ország a mentőcsomagon. Az Európai Bizottság elemzést készít és több javaslaton dolgozik, melyeknek az lenne a célja, hogy megkönnyítsék a két ország visszatérését a piacokra. Olli Rehn tájékoztatása szerint az egyik lehetséges módszer Írország számára, hogy egy készenlétihitel-programra szerződnek, és párhuzamosan igénybe veszik az EKB államkötvény-vásárlási akcióját – ám ennek részletei csak később dőlnek el.
Sorban állnak az új adóért
Elindulhat a pénzügyi tranzakciós adó (FTT) javaslatának kidolgozása – egyeztek meg kedden az EU pénzügyminiszterei. Az új adónemet tizenegy uniós ország szeretné bevezetni (köztük Németország, Spanyolország, Ausztria, Görögország, Szlovákia és Szlovénia). Ehhez azonban külön eljárásra lesz szükség, amit az Európai Bizottság irányít. A bizottság most kidolgozza az adó tartalmi, gyakorlati elemeit: a folyamatban a kimaradók is részt vehetnek, orvosolandó azokat a félelmeket, melyek szerint az adót nem támogató tagállamokat is sújthatja bizonyos esetekben a közteher.
Elvileg az adó a bankok részvény- és kötvényeladásait adóztatná 0,1 százalékkal, míg a derivatív szerződéseket 0,01 százalékkal. Uniós számítások szerint akár 35 milliárd eurós bevételt is hozhat a 11 tagállamnak az új közteher.
