Államosításból szervezetlenség
A társaság szerdán közleményben jelentette be, kezdeményezi a kormánynál, hogy a „szaküzletekben” (melyekből a kétezer lakosnál kisebb településeken egy lehet, míg a nagyobbakon kétezer lakosonként egy) a dohánytermékek és a szerencsejátékok mellett égetett szeszt, kávét és újságot is lehessen értékesíteni.
Gyulay Zsolt, az NDN vezérigazgatója az M1 Ma Reggel című műsorában elmondta: erre azért lenne szükség, mert a dohánytermékek és a Szerencsejáték Zrt. játékainak forgalmazása nem biztos, hogy eltartja a boltokat. Gyulaynak igaza van, biztos, hogy nem tartaná el. A dohánytermékeken lévő árrés kicsi, három-négy százalék. Ez azt jelenti, hogy 200 ezer forintos bevételhez, amelyből éppen csak biztosítani lehet egy személy megélhetését (ebből az összegből még az adót, a rezsiköltséget és a koncessziós díjat is ki kell gazdálkodni) 8-10 ezer doboz cigarettát kellene értékesíteni.
Bár a szakma számára ez evidens volt, a törvényhozók csak az utolsó pillanatban, a koncessziós pályázat kiírása előtt egy héttel módosították úgy a trafiktörvényt, hogy beengedték a szerencsejátékot is az üzletekbe. Piaci vélekedések szerint azonban kétséges, hogy a dohányboltok a lottóértékesítéssel már életképessé válnának – ezért is kezdeményezte most az NDN az újabb módosítást.
Csakhogy a döntéshozók már komoly késésben vannak, a tervezettnél egy hónappal később, december közepén megjelent a trafikok üzemeltetési jogára kiírt koncessziós pályázat, amely jelen állás szerint február közepén lezárul. Így alighanem azok jártak jól, akik nem siették el pályázati anyaguk leadását. A tenderen a legtöbb pontot az üzleti tervre lehet kapni, így akik már beadták anyagukat, lényegesen rosszabb üzleti tervet vázolhattak fel, mint azok, akik már az alkoholok és üdítők értékesítésével is számolnak. Apró szépséghiba, hogy az alkohol, valamint az energia- és üdítőital-árusítás szakképzettséghez kötött. Nem csoda, hogy a menet közben toldozott-foldozott pályázat kapcsán jó pár kérdése van a vállalkozóknak.
Az NDN-hez eddig 1200 kérdés érkezett – mondta Gyulay Zsolt. A vezérigazgató szerint a legtöbb kérdés a dohánytermékek árrésével és az üzlet létesítésének feltételeivel kapcsolatos. Lapzártánkig nem értük el Gyulay Zsoltot, és az NDN-nek írásban feltett kérdéseinkre sem kaptunk választ. A hallgatás oka az is lehet, hogy eddig a vártnál kevesebben jelentkeztek, és most a termékkör szélesítésével próbálnak nagyobb kedvet csinálni a dohányboltok üzemeltetéséhez.
Ez esetben érthető a kapkodás: komoly presztízsveszteség lenne a kormánynak, ha a dohány-kiskereskedelem államosítása eredményeként sok helyen eltűnnének a dohánytermékek, és csak elvétve nyílnának szakboltok, vagy a nyitás után hamar tönkremennének. A problémára megvan a kormányzati B terv, kérdés, működik-e majd. Az olyan településeken, amelyeken senki nem pályázott dohányboltra, az NDN maga árusítaná a dohánytermékeket, például mobil üzletek létesítésével.
