Svájc nem lesz partner
– Korántsem mindegy, hogy a svájci bankszámlán lévő pénz adózott jövedelemből származik-e, a kedvező adóstruktúrákat próbálja-e kihasználni a számlatulajdonos, esetleg más okból – például mert bűncselekményből származik az összeg – akarja így eltitkolni vagyonát valaki a magyar hatóságok elől. Ezért nagyon alapos, minden egyes számlára kiterjedő részletes vizsgálatnak kell megelőznie a kormány által beharangozott 35 százalékos adó kivetését – nyilatkozta a Népszabadságnak Karagich István, a privátbanki ügyfelekre szakosodott Blochamps Capital Kft. ügyvezető igazgatója azt követően, hogy Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár tegnap bejelentette, a kabinet lezártnak tekinti az off shore és egyéb, külföldi számlákon tartott vagyonok méltányos feltételek melletti hazahozatalát, s első lépésben Svájcnál kezdeményezi, hogy teljes körű adatszolgáltatás útján segítsen beazonosítani a magyar tulajdonosokhoz köthető számlákat, betéteket, amelyekre ezután 35 százalékos adót vetne ki a magyar kormány.
– Ez nem fog sikerülni – állítja a pénzügyi szakértő, míg egy neve mellőzését kérő bankvezér úgy fogalmazott lapunknak: nagyon meglepné, ha Svájc teljesítené ezt a kérést. Először is Svájc nem fog belemenni egy ilyen együttműködésbe, mert azzal olyan precedenst teremtene, ami a diszkrécióra épülő svájci bankrendszer alapjait kezdené ki. – Ilyen kérést még az oroszoknak sem teljesítenének, nemhogy a magyar kormánynak – tette hozzá Karagich István.
Folytatva a buktatók sorolását megemlítette, hogy nem minden esetben azonosítható be egyértelműen a tulajdonos állampolgársága a számlák mögött, mert akár offshore cégeken keresztül is forgathatja bárki a pénzét Svájcban. Ráadásul mire e bejelentésből intézkedés lesz, eltelik egy-két év, addig viszont aki nem akar 35 százalékos adót fizetni, továbbáll a pénzével, például az egyre népszerűbb ázsiai pénzpiacok felé veszi az irányt. Így tehát elmenekülnek az adó elől.
Ezt úgy tudja megelőzni a kormány, ha olyan kéréssel fordul a svájciakhoz, hogy 2013 elejéig visszamenőleg adják át az időközben lezárt számlák adatait, csatolva azt az információt, hogy hová utalták tovább a pénzt. A szakértők azonban ezt is a science-fiction világába tartozó ötletnek tartják, erre a svájciak semmilyen körülmény esetén nem lesznek hajlandók.
A bankvezér mindehhez annyit tett hozzá, hogy a magyar állampolgárok 1996 óta legálisan nyithatnak külföldön bankszámlát, ezért feltétlenül különbséget kell tenni az adózott pénzből nyitott számlák és a „kiügyeskedett” vagyonok között. Megemlítette, hogy az amerikaiak részéről volt a most bejelentetthez hasonló próbálkozás, ám akkor bankárok mindent feltáró vallomásai alapján fejtették fel a szálakat.
Ami az adót illeti, itt fontos lenne tisztázni, hogy mire vetik ki. Ha a számlán tartott teljes összegre, vagyis tőkére, hozamra egyaránt, az bizonyosan felgyorsítaná az előbb vázolt folyamatot. Ha csak a hozamra, az viszont nem lenne példa nélküli – jelenleg is vonnak kamatadót a kinti számlák után, igaz, anonim módon –, de az egyébként brutálisnak hangzó 35 százalékos tétel egy olyan alacsony hozamkörnyezetben, mint amilyen Svájcra jellemző, csak csekély, alig tízmilliárd forint bevételt hozna a magyar költségvetésnek.
Mivel Lázár János adóstruktúrákat, offshore vagyonokat emlegetett a tájékoztatóján, valószínűbbnek tűnik, hogy nem csupán a hozamokra vetnék ki az adót. S ennek érdekében nem hagyatkoznak Svájcra: az elmondottakból kiderül, hogy a magyar titkosszolgálatok is rajta vannak az ügyön. – Ez nem meglepő – mondja a szakember –, pár éve fordulat állt be e téren a pénzpiacokon, akkortól egyre inkább elfogadottá vált a korábban illegálisnak vagy más, a pénzpiacoktól idegennek tartott információszerzés, s ma már nem ütközünk meg azon, ha egy kormány (jelesül a német) CD-n vásárolja meg bennfentesektől az adókikerülők, pénzmosással gyanúsítottak listáját.
Lázár János megemlítette, hogy Svájcot követően az ausztriai és ciprusi bankszámlákon tartott vagyonok is képbe kerülhetnek. Becs lése szerint legalább ezermilliárd forint vagyon után kezdi meg a kutatást a magyar kormány, de hozzátette, a szakirodalom alapján ez az összeg akár kétezer milliárd forint is lehet. (Ennek 35 százaléka 700 milliárd forint, vagyis az államháztartás egyéves hiányát lehetne fedezni ennyi pénzből.) A tavaly év végén zárult adóamnesztia, melynek során tízszázalékos adóval lehetett hazahozni a külföldön tartott vagyonokat, 6,7 milliárd forint bevételt hozott a költségvetésnek.
700MILLIÁRD
BECSLÉSEK SZERINT elérheti akár a kétezermilliárd forintot is az az összeg, melyet a magyarok adóelkerülési céllal külföldre menekítettek. Ha az állam ezt mind fel tudná kutatni, akkor 700 milliárd forinttal gyarapíthatná a költségvetés bevételeit.
Előzmények
A magyar kormány a közelmúltban hozott döntést arról, hogy kétoldalú megállapodást köt Svájccal az adó elől eltitkolt jövedelmek feltárására (egyfajta együttműködés egyébként már létezik, melynek eredményeként Svájc kamatadót von le a számlán tartott pénzekből, és egy részét továbbutalja a jogosult országnak). Ilyen megállapodást a közelmúltban már kötött Svájc, mégpedig Ausztriával, Nagy-Britanniával és Németországgal (bár utóbbinál a jogi folyamat elakadt). A kivetendő adómértékek 20 és 40 százalék közötti tartományban szóródtak. Lázár János azonban hangsúlyozta, hogy ezúttal nem erről a megállapodásról van szó, ahogy fogalmazott, nem tárgyalni akarunk, hanem hivatalos úton adatokat kérünk. Így viszont kérdéses, hogy mi lesz a kétoldalú megállapodás sorsa. (B. F. Z.)
Halászexpedíciók nem megengedettek
Adóügyekben Svájc olyan államoknak nyújt adminisztratív segítséget, amelyekkel kötött a kettős adóztatást ki záró egyezményeket. Magyarország esetében 2012-ben lezárultak a tárgyalások a kettős adóztatást kizáró és adóügyekben információcserét előirányzó egyezmény felülvizsgálatáról, de a megállapodás még nem lépett életbe. Mindenesetre úgynevezett halászexpedíciók, vagyis konkrét támpontokat nélkülöző megkeresések az OECD által meghatározott és az adminisztratív segítségnyújtásra vonatkozó előírások értelmében nem megengedettek – reagált lapunk megkeresésére a svájci szövetségi pénzügyminisztériumhoz tartozó szövetségi adóigazgatás (ESTV) illetékese.
Thomas Brückner, az ESTV médiareferense emlékeztetett rá, hogy az adminisztratív segítségnyújtással kapcsolatos konkrét eljárások és megkeresések bizalmas jellegűek – ezt a kettős adóztatást kizáró egyezményben is így határozták meg. Brückner nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, hogy az ESTV miként reagálna különböző megkeresésekre. (D. A.)
