A tavaly nyár derekán az aszály miatt megugrott mezőgazdasági alapanyagárakból már sejteni lehetett, hogy komolyabb drágulást hoz az ősz, legfeljebb a mérték volt kérdéses. Termelői berkekben több tíz százalékos emelkedést is előre jeleztek, míg a kiskereskedők ennél kisebb, tíz százalék alatti drágulást tartottak valószínűnek, ám az egyértelműen látszott, hogy a drágulás miatt a 2011-ben úgy ahogy stabilizálódó élelmiszerpiac újra lejtmenetbe kapcsol. Így is történt: a KSH összesítése szerint tavaly 2011-hez képest az élelmiszer, dohány és alkoholtermékek ára 7,8 százalékkal, míg ezen belül az élelmiszereké 5,7 százalékkal nőtt.

Bár hivatalos KSH-adatok még nincsenek a november-decemberi forgalomról, kereskedői jelzések szerint 2012-ben bő másfél százalékkal csökkent az élelmiszer-fogyasztás, ami azt jelenti, hogy az egy évvel korábbi stagnálás után visszatért az élelmiszer-kiskereskedelembe a 2007 óta tartó recesszió. A vásárlók pénztárcája tehát már nem tud lépést tartani az élelmiszerárak emelkedésével. Míg korábban sokan még azzal reagáltak az életszínvonal csökkenésére, hogy adott termékből az olcsóbbat választották, mostanra a legtöbb háztartásnak nem maradt más lehetősége, mint a fogyasztás csökkentése.

A kereslet árfékező hatását leginkább a kenyérnél lehetett megfigyelni. A kiskereskedők nem mertek érdemben emelni a talán legfontosabb termék árán, így a kenyér csak egy százalékkal drágult tavaly. Igaz, ebben az is nagy szerepet játszott, hogy a liszt ára az előző évi drasztikus, 43 százalékos drágulás után visszahuppant a korábbi szintre. Ugyancsak visszafogottan drágultak az alapvető élelmiszerek közül a tej és a tejtermékek, ugyan a termelők itt is tíz százalék körüli drágulást jósoltak, ám mivel időközben külföldön mérséklődött a tej kiskereskedelmi ára, így a nagy áruházláncok könnyen le tudták törni a beszállítók áremelési igényeit.