Az elmúlt hetek állampapír-piaci eredményei, a belföldön kibocsátott eurókötvény sikere miatt ugyanis egyre kevésbé forog kockán az idei devizaforrás-bevonási terv, ráadásul a nemzetközi klíma egy mihamarabbi rendes piaci megmérettetésnek is alkalmas lenne. Mindez pedig elégséges volna ahhoz, hogy a kormány idén se kössön megállapodást a valutaalappal.

Suppan Gergely úgy látja, a kormány nem fog választási büdzsével nekiindulni 2014-nek. A Takarékbank elemzője szerint azért nem jöhet szóba ez a forgatókönyv, mert ha kikerülünk a Brüsszel által még a 2004-es uniós csatlakozásunkkor indított túlzottdeficit-eljárás alól, a kormány nem kockáztatja meg, hogy egyből megsértse a hiányra vonatkozó szabályt, s újra visszakerüljön a szégyenpadra. – Talán ha idén levinnék nullára a hiányt, akkor egy jövő évi 2,7 százalékos deficit osztogatásnak tűnne, de ez ugye nehezen elképzelhető – tette hozzá.

Az elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi időben jelentős túljegyzés mellett fogynak a magyar állampapírok, s az esetek többségében gond nélkül elviszik a befektetők a forintkötvényeket. Abban nem hisz, hogy a tavaly év végén indult belföldi eurókötvény (PEMÁK) önmagában képes lenne az idei, 4-4,5 milliárd eurós devizafinanszírozási igény előteremtésére, ugyanakkor úgy látja, a jelenlegi kedvező hangulatban a magyar kormánynak érdemes lenne devizakötvénnyel megjelennie a külföldi piacokon. – Ennek látjuk is a jeleit, a kibocsátás előkészítése folyamatban van – állítja a Takarékbank elemzője, aki szerint ha a napokban tesztelt piacon hatalmas érdeklődés mutatkozna a magyar papírok iránt, jó lenne azonnal ki is használni a lehetőséget. Úgy véli, kétmilliárd euró értékű papírt biztosan rá lehetne engedni a piacra, de szerinte ezt két sorozatban, eltérő lejárattal kellene végrehajtani, például 10 és 25 éves futamidővel.

A 2014-es évről azt mondja az elemző, hogy kisebb finanszírozási igényt kell kielégítenie a kormánynak, vagyis adósságfinanszírozás szempontjából nem lesz olyan feszes év, mint az idei. Kérdésünkre, hogy van-e olyan szintje a forintárfolyamnak, amelyen a biztosított devizaforrás-bevonás mellett is intézkednie kellene az esetleg lazább költségvetéssel tervező kormánynak, s ilyen szint lehetne-e a 330 forintos euró, elmondta: azt az árfolyamot már biztos nem merné megkockáztatni a kormány, mert ezzel sok devizahitelest hozna lehetetlen helyzetbe. (A forint gyengülése egyáltalán nem lenne ellenére a kormánynak, legutóbb Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter értekezett a Heti Válaszban az erős árfolyam hátrányairól.) Ez lehet tehát egy olyan kemény figyelmeztetés a piac részéről, amit egy költekezésre készülő kormánynak akkor is komolyan kell vennie, ha egyébként IMF nélkül evickél el a választásokig. A másik csapást pedig a forintkötvény-kibocsátások iránti érdeklődés megcsappanása jelentené.

Mindez még rosszabbul is festhet, ha a márciusban esedékes jegybankelnökcsere után olyan ember kerül az intézmény élére, aki gyökeresen megújítja az MNB tevékenységét. Suppan Gergelynek erről az a véleménye, hogy bizonyos, nem rendszeresen bevetett technikákat már eddig is alkalmazott a jegybank, hogy biztosítsa a bankok likviditását. Arra viszont semmilyen esélyt nem lát, hogy az MNB magyar állampapírokat vásároljon (több kormánypárti közgazdász ezt is szorgalmazza), mert ezt egyből blokkolná az Európai Központi Bank (EKB). De szerinte ezekre az eszközökre nincs is szükség, amikor 3-5-szörös túljegyzések vannak a magyar állampapírpiacon, vagyis ennyivel nagyobb az érdeklődés, mint a kibocsátani tervezett mennyiség. Ha pedig valóra válik az eurózóna vezetőinek (köztük Mario Draghi EKB-elnöknek) a prognózisa, és a jövő év második felében végre érdemi növekedésnek indul Európa, akkor az a sztori elhomályosítaná a hazai eseményeket, jegybankostul, mindenestül, mert a növekedésből Magyarországnak is jutna, márpedig jelenleg erre van leginkább rászorulva.

Miről tárgyalnak?

A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság ma kezdi meg tárgyalásait a magyar kormánnyal. A delegációk január 28-ig tartózkodnak Budapesten. A megbeszélések témája a negyedik cikkely lesz, vagyis az IMF-tagságunkból fakadó kötelező egyeztetések a gazdaság állapotáról. A kormány képviselői ugyan tettek arra utalásokat a közelmúltban, hogy az egyeztetéseken szóba kerülhet az új hitelmegállapodás témája is, ám az IMF képviselői erre úgy reagáltak, hogy a napirenden a negyedik cikkellyel összefüggő kérdések lesznek.