A jelek szerint tavaly ősszel Matolcsy György úgy jelentette be a pénztárgépek csatlakoztatását a NAV szerveréhez, hogy előtte nem konzultált a piacot ismerőkkel. Így történhetett meg, hogy csak december közepén, a pénztárrendelet első verziójának közzétételekor derült ki, jelenleg itthon nem is kapni olyan pénztárgépet, amely megfelelne a kormányzati elvárásoknak. Bár úgy tudni, hogy az NGM december közepén leült tárgyalni a piac képviselőivel, ám a most a szerkesztőségünkhöz is eljutott tervezetben továbbra is a korábbi műszaki leírás szerepel.

Márpedig ez alapján a legjobb esetben is hét-nyolc hónapot vesz igénybe, mire be lehet szerezni a kívánt kasszákat – vázolta az egyik nagy hazai pénztárgépimportőr vezetője. A cégnél úgy számolnak, hogy amennyiben megszületik a végleges pénztárrendelet, úgy a távol-keleti gyártók négy-hat hónap alatt tudják legyártani és leszállítani a kért pénztárgépeket. További egy-két hónap, mire a NAV is engedélyezi a berendezéseket. Ezek után következhet csak a gépek szoftveres hátterének tesztelése, így az év vége előtt valószínűtlen, hogy a kasszákat zökkenőmentesen csatlakoztatni lehessen a NAV rendszeréhez.

Kérdés, Matolcsy György tavaly októberben miért ígérte a január elsejei indulást, mikor a külföldi példák is azt mutatják, hogy az integrált rendszer kialakítása másfél évet vett igénybe. Úgy tudni, hogy az NGM a hétre újabb megbeszélést hívott össze a pénztárgépcserében érintettek képviselőivel. Az mindenesetre biztos, hogy az NGM-nek már most kínos lehet, hogy az elhamarkodottan előbb januárra, majd áprilisra bejelentett kezdés után tovább csúszik az átállás, ráadásul gyakorlatilag keresztet vethet arra a 95 milliárd forintra, amit a kasszák online ellenőrzése nyomán kifehéredő kiskereskedelemből idén remél.

A legvalószínűbb verzió ugyanis jelenleg az, hogy egy júliusi céldátum mellett is több lépcsőben tudják csak a hatóságok levezényelni az átállást. Így nyárra csak a POS-terminállal ellátott, jellemzően nagy kereskedelmi láncok gépei (melyeknek nincs szükségük az NGM által favorizált mobil-, GSM-adatkapcsolatra) tudnának csak elindulni az új rendszerben, míg később lehetne bekapcsolni az ECR (elektronikus cash register) típusú pénztárgépeket. Bár a nagy áruházláncok csatlakoztatása műszakilag nem jelent nagy kihívást (bár a POS-terminálokhoz így is új szoftver kell majd), a remélt milliárdok azonban ettől még nem folynak be. A bevételek eltitkolása éppen nem a hipermarketekre, hanem a kisebb kereskedőkre, szolgáltatókra jellemző. Ezért is furcsa, hogy az új rendelettervezet szerint pont ez utóbbi kör egy nagyobb szelete, a fodrászok, fogorvosok, illetve az üdítő- és parkolóautomaták kimaradnának az átállásból.

Egyelőre csak a költségek látszanak világosan: a NAV és az NGM szerint 400 ezer, míg más becslések szerint 150-200 ezer pénztárgépet érint az online kapcsolat kiépítése, amelynek költségét forrásaink 14–40 milliárd forint közé teszik. Az összeg azonban még változhat attól függően, hogy marad-e a rendelettervezetben most olvasható műszaki tartalom. A szaktárca továbbra is erőlteti az egyes szakértők szerint igencsak problémás mobil-adatkapcsolatot a NAV és a pénztárgépek között.

– Ma már 15 ezer forintért lehet beszerezni az internetről olyan GSM-blokkolót, amellyel azonnal meg lehet bénítani egy áruház működését – hívta fel a figyelmet az egyik, neve mellőzését kérő forrásunk. Más szakértők viszont éppen arra helyezik a hangsúlyt, hogy ugyanakkor a két végpont, a pénztárgép fekete doboza és a NAV szervere között megszakítás nélkül kommunikáló GSM-adatkapcsolatnál jóval magasabb az adatbiztonság szintje, mint egy kábeles megoldásnál, ahol több tízezer pénztár adatai áramolnak egy kábelben. Ugyanakkor úgy hírlik, hogy maguk a nagy mobilszolgáltatók – pedig számukra ez igencsak csábító üzlet lenne – is úgy vélték, hogy problémás és kockázatos lenne egy ilyen hatalmas adatforgalmat kizárólag mobilplatformon lebonyolítani.

A NGM által decemberben kiadott műszaki leírás láttán többen mindjárt arra gondoltak, hogy „valakinek” már birtokában van a rendelettervezetben megadott paramétereknek megfelelő pénztárgép, vagy legalábbis csak arra vár, hogy legyártassa azokat. A szektort ismerők szerint azonban ennek egyelőre nincs nyoma. A piac viszonylag kicsi: három nagyobb és két kisebb forgalmazóról tudni, és a jellemzően távol-keleti gyártókapacitás sem végtelen. Márpedig az általunk megkeresett cégeknél nem tudnak arról, hogy valaki mostanában nagyobb gyártókapacitást kötött volna le.

Tízmilliárdokba kerül az átállás