A jegyezhető kötvényállományt ráadásul egyszer már 600 millió euróra emelte az adósságkezelő, ám ha azt vesszük alapul, hogy eredetileg 200 millió eurós volt a felajánlott volumen, akkor egyértelmű: a forgalmazás megkezdésétől számított mintegy másfél hónapban meglepetésszerű eredményt produkált a PEMÁK. Az ÁKK egyébként az egymilliárd eurós keretösszeg elérésekor új sorozatot indít, vagyis ilyen kötvényből nem lesz hiány a piacon, aki akar, ezek után is vásárolhat belőle.

Az első sorozat 5,1 százalékos induló kamata igencsak vonzó volt – legalábbis piaci körökben így beszéltek róla, és az eladások is ezt támasztják alá. Az persze más kérdés, hogy a kibocsátónak ez mennyire éri meg. Egy most megkötendő IMF-megállapodás esetén körülbelül ennek feléért lehetne forráshoz jutni – mondta a Népszabadságnak Samu János, a Concord Értékpapír makroelemzője. Ugyanakkor ha Magyarország most kilépne a devizapiacra, akkor hároméves lejáratú államkötvényre 4,5 százalékos hozam körül találhatna vevőt, vagyis így is olcsóbban finanszírozhatnánk az államadósságot és a költségvetést, mint így. A PEMÁK azon előnyéről azonban nem szabad megfeledkezni, hogy ezt döntően hazai befektetők vásárolták. Az ÁKK közleménye arról ír, hogy a külföldiek kezébe a felkínált tételnek csupán két százaléka került. A hazai befektető pedig előnyt jelent az adósságkezelő számára, mert jóval kevésbé érzékeny az esetleges kedvezőtlen hírekre – tette hozzá Samu János. Esetükben kevésbé kell attól tartani, hogy hirtelen a piacra öntenék a papírjaikat.

Az ÁKK ugyanakkor alapvetően a lakosságnak szánta az új terméket, az értékesítési eredmények viszont azt tükrözik, hogy ez kevésbé valósult meg. A hazai intézményi befektetők, alapkezelők ugyanis a felkínált összeg 88 százalékát vitték el, ami az eredeti szándékot alapul véve igencsak magas arány, a magánszemélyek súlya csupán alig valamivel több mint tíz százalék volt. Ezek alapján felmerülhet a kérdés, hogy az alapkezelők körében kitart-e az érdeklődés, hiszen az ő részükről érkezett a nagy kereslet. Név nélkül nyilatkozó devizapiaci kereskedők nem mertek egyértelműen állást foglalni, de a mostani körülményeket alapul véve úgy vélekedtek, „van még tartalék a PEMÁK-ban”, vagyis élénk lehet az új sorozat iránt is az érdeklődés.

A lehetőségek azonban nem korlátlanok. Az alapkezelők ugyanis devizakötvény-vásárláskor rendre lefedezik az árfolyamkockázataikat. Amennyiben pedig a piac kedvezőtlen változásokat mutat, akkor ehhez forrásigény kell, melyet muszáj előteremteni. Ezt figyelembe véve senki sem fog korlátlanul vásárolni – tették hozzá. A forintpiac ráadásul most éppen nem a legszebb arcát mutatja, az euróárfolyam délelőtt 298 forint fölött is járt. Ennek magyarázatát pedig a nemzetgazdasági tárca Nouriel Roubini elemzésében látja, aki a minisztérium szerint a forint elleni spekulációra buzdított. Elemzők szerint ez a magyarázat több helyen is sántít. Roubini ugyanis nem először mutatott rá, hogy a forint árfolyamában markáns változások jöhetnek. Elemzése már ebből a szempontból sem mondható rendkívülinek, s arról sem szabad megfeledkezni, hogy a „megmondóember” presztízse az elmúlt években jócskán csökkent, s a piac egyáltalán nem követi úgy a véleményét, mint korábban. Ezek alapján általánosabb volt az a vélekedés, hogy a forint esetében a hazai gazdasági fejlemények a drágulás okai, s ezt még erősíti a monetáris politika alakulásával kapcsolatos aggodalom, a jelenlegi jegybanki vezetés mandátumának márciusi lejárta.

Ugyanakkor, ha az újabb sorozatból mégis hasonló összeg fogyna, mint az elsőből, elképzelhető, az ÁKK az idei évre tervezett devizakötvény-kibocsátási tervéhez mégsem ragaszkodna körömszakadtáig. A szervezet közleménye ugyan fontosnak tartja kiemelni, hogy a PEMÁK sikeres értékesítése nem helyettesíti a nemzetközi tőkepiacon történő megjelenést. Megjegyzik: a finanszírozási tervben ismertetett 4-4,5 milliárd euró összegű nemzetközi tőkepiaci kibocsátással számolnak. Akadt olyan üzletkötő, aki viszont úgy vélte, ha a PEMÁK sikeres lesz, akkor egy mintegy kétmilliárd eurós devizakötvény-kibocsátást láthatunk majd az év elején (ha a piaci hangulat megfelelő lesz), s az év vége felé ezt már nem feltétlenül követi újabb. – Akár honnan nézzük, a PEMÁK mégiscsak devizaforrás – tette hozzá.

Hiteltárgyalás helyett

Az Európai Bizottság az IMF-fel párhuzamosan szerdától szintén szakértőket küld Budapestre – tudtuk meg a brüsszeli testület sajtószolgálatától. A delegáció feladata a 2008-as IMF–EU-program lekövetése, illetve a bizottság 2013-as téli gazdasági előrejelzésének előkészítése lesz. Ez utóbbi kifejezetten fontos, hiszen ennek hazánkra vonatkozó adatai szolgáltatnak majd alapot a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére vagy fenntartására vonatkozó javaslathoz. A szakértők egyébként a makrogazdasági egyensúlytalanságok megszüntetéséről is egyeztetnek a magyar hatóságokkal. Brüsszelben megerősítették: a delegációnak nem lesz dolga esetleges újabb pénzügyi segítségnyújtásról tárgyalni. (Brüsszeli tudósítónktól)