A jogszabály ezt úgy fogalmazza meg, hogy a változások eredményeként tud majd érvényesülni a központi koordináció mellett az ágazati szakpolitikáért felelős tárcák tervező és irányító szerepe.

Hasonló elvek alapján már működött az uniós forrásokért felelős intézményrendszer, így osztották szét a 2004–2006-os támogatási keretet, s ennek szellemében kezdődött el a 2007–2013-as időszak előkészítése is. Akkor azért kellett megerősíteni az NFÜ-t, mert a szakpolitikai érdekek egymásnak ellentmondtak, a tárcák csak nagyon nehezen tudtak megegyezni abban, hogy kinek mennyi pénz jusson. A kormányváltás idejére már egy olyan NFÜ-t kapott a Fidesz, amelyet évek óta erősítettek, s amely teljes egészében átfogta a fejlesztési források kezelését. Semmi másra nem volt szüksége a szervezetnek, mint egy erős vezetőre, aki képes lett volna felpörgetni az intézményrendszert. Ez lett volna Petykó Zoltán, a jelenlegi elnök. Csakhogy a 2008 végén kitört pénzügyi válság világossá tette, hogy a magyar gazdaságban nem nagyon van más esélyük a fejlesztésekre, mint hogy a közösségi támogatásokat használják. Azaz az NFÜ és a benne lévő pénz nagyon fontos lett a kormánynak. Ezért aztán a szervezet fölé helyezték a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, s Molnár Ágnes államtitkár gyakorlatilag átvette az irányítást, stratégiaalkotóként pedig megjelent e Nemzetgazdasági Minisztérium. A kettős vezetés (NFÜ-NFM) hatása meglátszott az intézményrendszer teljesítményén is, hiába születtek sorra a pénzek kifizetésének gyorsítását irányozó jogszabályok, mégsem lehetett a gazdaság számára is látványos eredményekkel büszkélkedni. Olyannyira nem, hogy tavaly úgy döntött Orbán Viktor miniszterelnök, hogy megint centralizál, és mindenki feje fölé helyezi a maga vezette Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottságot.

Csepreghy Nándor, az NFM kiemelt fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára lapunknak elmondta, szerinte a decemberi kormányhatározat nem arról szól, hogy mi lesz az NFÜ-vel, sőt, mint mondta, szó sincs arról, hogy a szervezetet csonkolnák, tömegesen küldenének el embereket, vagy a különböző minisztériumokhoz helyeznék át őket.

A jelenlegi programozási időszak ugyanis 2013, valójában pedig 2015 végéig tart. Addig pedig a kormány nem akar olyan változást, ami fennakadást okozna a végrehajtásban. Az új intézményrendszer a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozik, s az átalakítás célja a források hatékony felhasználása. A gondolkozás valóban afelé mutat, hogy az irányító hatósági feladatok átkerülnek az ágazatokért felelős államtitkárságokhoz, s mellettük lenne egy központi koordináló szervezet is. Hogy ez az NFK lesz vagy valami más, az még nem dőlt el. A helyettes államtitkár mindehhez hozzátette, az NFÜ-t még korai lenne leírni.