A közgazdászokkal legutóbb 2011 novemberében találkozott Orbán Viktor kormányfő és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, azt megelőzően pedig szeptemberben, az volt az első ülés. Akkoriban arról volt szó, hogy ez egy havi rendszerességű konzultációs fórum lesz, ám végül másként hozta az élet. Más formában persze az eltelt bő egy évben folytak egyeztetések némelyikükkel.

Az első tanácskozás előtti fotózkodás. Orbánék megint képbe akarnak kerülni

Lapunk megkérdezett pár szakembert, akik tagjai a testületnek, hogy tudnak-e újat mondani a kormányfőnek, illetve mi változott azóta, hogy legutóbb találkoztak. Volt, aki névvel, volt, aki név nélkül vállalta a nyilatkozatát. Arról eddig egyikük sem kapott tájékoztatást, hogy a gazdasági konzultáció keretében újra számít a tanácsaikra a kormány, erről a Népszabadság munkatársától értesültek.

Egyikük – aki neve elhallgatását kérte – meglepődött azon, hogy újra kíváncsi rájuk a miniszterelnök. Úgy fogalmazott, hogy a legutóbbi találkozójuk hangulata után nem számított rá, hogy megint Orbán Viktor asztalához ülhet a testület. Mint mondta, szerinte ebből a találkozóból nem lesz semmi, mert „minek házhoz hívni a pofont?” Ezzel arra utalt, hogy utolsó találkozójukon többen is kemény kritikát fogalmaztak meg a kormány gazdaságpolitikájának bizonyos elemeivel szemben, amelyek gátolják a növekedés kibontakozását. Általában a szektorális különadók, illetve a hitelezést megfojtó intézkedések miatt emeltek szót a szakemberek. Úgy tudni, hogy a kritikusabb véleményt megformálók közé tartozott például Bod Péter Ákos és Csaba László is.

Persze nem kizárt, hogy nem az eredeti felállás szerint küldik ki a meghívókat, vagyis néhányan kimaradhatnak, mások bekerülhetnek.

Kérdésünkre a szakember elmondta, hogy mást amúgy sem tudna mondani, mint legutóbb. – Kétségtelen, hogy az állam pénzügyei terén vannak eredmények, olyanok, amelyeket az előző kormányok nem tudtak elérni, de ennek máshol jelentkező költségei vannak. A gazdaság növekedési potenciálja lényegében nulla, s az a legnagyobb baj, hogy a korábbi ciklusokban elindult folyamatot ez a kormány sem tudta megállítani, az erodálódás az elmúlt években folytatódott, s a közjó semmit sem javult – foglalta össze mondandóját, hozzátéve, hogy ennyi erővel Gyurcsány Ferenc is maradhatott volna kormányfő.

A fentiek miatt úgy látja, hogy hiába került 3 százalék alá az államháztartás hiánya 2012-ben, és hiába, hogy a megelőző két évben is már látszott, az egyenlegre nagyon figyel az Orbán-kormány, nem fogunk kikerülni a Brüsszel által indított túlzottdeficit-eljárás alól. – A bizottság mindig politikai döntést hoz, s nem fogják megkockáztatni, hogy ha esetleg kikerülnénk az eljárás alól, akkor két évig nem kontrollálhatják úgy a magyar gazdaságpolitikát, mint ahogy az eljárás fennmaradása esetén tehetik – mondta a banki körökben jártas szakember.

Márpedig erre a két évre esik a következő parlamenti választás, így okkal gyanakszanak Brüsszelben, hogy az Orbán-kormány azért tesz eleget a formai követelményeknek, mert a választás előtt lazább fiskális politikát akarnak folytatni, ám ez Brüsszellel a nyakukban nem jönne össze.

Más hangsúlyokkal, de Barcza György, a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője is úgy látja az előttünk álló két évet, hogy a kormány konszolidációs politikára készül, lezárva a válságkezelési üzemmódot. Szerinte ennek irányvonalairól, eszközeiről eshet szó a megbeszélésen, valamint arról, hogy mindezt milyen nemzetközi gazdasági környezetben kell megvalósítani.

Bár egyes kormányzati nyilatkozatok szerint az ország megújítása, a reformok ideje lezárult, a közgazdász szerint van még teendője a kormánynak az elosztó rendszereknél. Barcza György a nyugdíj-, valamint az egészségügyi rendszerben tart szükségesnek további változtatásokat, az új ciklusra átnyúlóan. Előbbiben az egyéni számlák kialakítását, valamint a német pontrendszeren, avagy a svéd modellen alapuló nyugdíjbiztosítás kiépítését említette az elvégzendő feladatok között. Az egészségügyben pedig az intézményátadásokkal egyáltalán nem zárult le szerinte a reform, tovább kell lépni, s ennek során asztalra kell kerülnie a biztosítási jogviszonyt, illetve az ellátórendszer színvonalát érintő elemzéseknek is. A kormánynak pedig el kell döntenie, hogy ezekből mi az, ami a politikai stratégia szempontjából még ebben a választási ciklusban felvállalható, és mi az, ami csak a következőben.

Barcza Györgyöt is megkérdeztük, mi lesz a sorsunk a túlzottdeficit-eljárásban: szerinte kikerülünk, mert az elmúlt 3 év teljesítménye alapján ki kell kerülnünk, más döntést „nagyon nehéz lenne megindokolni”, annak rossz üzenete lenne Európában. Ami Brüsszel aggályait illeti – hogy tudniillik strukturálisan nem megalapozott a költségvetésihiány-csökkentő pálya –, arra az a válasza, hogy a döntés tétje valójában az: a válság kezelésének magyar modelljét szentesítik-e vagy sem. E modell pedig azon alapul egyebek mellett, hogy az állam és a bankrendszer egymásra utalt: előbbi az adósság csökkentésével próbál teret hagyni a gazdaság finanszírozása számára, utóbbinak pedig részt kell vállalnia a közteherviselésben.

A Századvégnél sem osztják a kormány optimizmusát az egy százalékhoz közelítő gazdasági növekedésről: a gazdaságkutató szerint idén 0,3 százalék lesz a GDP, vagyis 0,6 százalékponttal alacsonyabb, mint amivel a kormány tervezte a költségvetést. A mérsékelt növekedésért elsősorban az európai recesszió visszahúzó hatása a felelős, de a cég szerint a belföldi kereslet már lökést adhat. Barcza György számításai szerint a lakossági adósságszolgálat terheinek könnyítése, a rezsiszámlák csökkentése, valamint a reálbér-növekedés összességében mintegy 1000 milliárd forint elkölthető többletjövedelmet hagy a lakosságnál, aminek a fele a megtakarításokban csapódhat le, a másik fele viszont a fogyasztásban. A szakember szerint egyébként az évközi rezsicsökkentések miatt még az MNB által várt 3,5 százalékosnál is alacsonyabb, akár 3 százalék alatti lehet az idei infláció.

A TESTÜLET ELSŐ, 2011.SZEPTEMBERI ÜLÉSÉN RÉSZT VETT KÖZGAZDÁSZOK:

Arnold Mihály

Auth Henrik

Barcza György

Bod Péter Ákos 

Csaba László

Hamecz István

Járai Zsigmond

Soós Lőrinc

Szapáry György

Szász Károly

Töröcskei István

Mikor jön az IMF?

Jövő héten érkezik Magyarországra a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság delegációja, ez az alkalom szolgál az IMF-tagságunkból fakadó, a „negyedik cikkely” szerinti kötelező egyeztetések lefolytatására. Irina Ivascsenko, az IMF budapesti képviseletének vezetője múlt decemberi közleményében jelezte, hogy január 16-a és 28-a között tartózkodnak Magyarországon a küldöttségek, de a tárgyalások nem az új hitelről szólnak majd. A valutaalap honlapján található kalendáriumban viszont ez az út nem lelhető fel, pedig e cikk készültekor már január 18-ig tartalmazta a naptár, hogy hová utaznak – például Lengyelországba – az IMF képviselői a negyedik cikkely szerinti egyeztetésekre. Varga Mihály, a hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter titkárságán viszont úgy tájékoztatták lapunkat, hogy nincs változás a programban, s ezt erősítette meg lapunknak a valutaalap budapesti képviseletének vezetője is.