Sokmilliárdos bukást okozott a dohányzástilalom
Súlyos milliárdokat buktak a cigarettagyártók a vendéglátóhelyi dohányzás betiltásával – tudtuk meg az egyik nagy hazai gyártónál. Bár a dohánycégek hivatalosan nem közölték, hogy mekkorát esett a forgalmuk (annál is inkább, mivel nehéz különválasztani a tiltás és a tavalyi év folyamán több lépcsőben emelt jövedéki adó nyomán bekövetkezett drágulás hatását), azonban nem hivatalos iparági becslések szerint 5-6 százalékra teszik kifejezetten a vendéglátóhelyi tiltás nyomán bekövetkezett piaczsugorodást. Ez hozzávetőlegesen 15-20 milliárd forint kiesést jelent a dohányiparnak.
Különösen a téli, hideg időszakban érezhető a kisebb forgalom, amikor az üzlethelyiségekből kevesebben kívánkoznak ki az utcára füstölni. Emiatt a szabálysértések száma is megnőhet, legalábbis erre számítva indított el a dohánytilalom betartásának ellenőrzésével megbízott Állami Népegészségügyi és Tisztifőorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) novemberben egy célvizsgálatot. Az egyhetes akció alatt országosan négyezer helyet kerestek fel az ÁNTSZ ellenőrei, és úgy látták, hogy a vendéglátósok túlnyomó többsége betartja a dohánytilalmat. Mindössze az esetek hat ezrelékében találtak szabálytalanságot, amiért összesen 250 ezer forint bírságot szabtak ki, azaz jóformán kifogástalanul működött a tilalom.
Az ellenőrzések során kifogásolt néhány esetben ráadásul a fő gondot nem is annyira a vendéglátósok, mint azok a vendégek jelentették, akik nem voltak hajlandók legalább öt méterre eltávolodni a szórakozóhely vagy egyéb vendéglátóhely bejáratától. Az ilyen esetekben a vendéglátós legfeljebb azzal tudott lavírozni, hogy jegyzőkönyvet vett fel az ismételt felszólításra is renitens füstölőről, így később nem az üzemeltető, hanem a szabálytalankodó bagós kapta a büntetést.
Az ÁNTSZ egész évben ellenőrizte a dohányzástilalom betartását. Tavaly áprilistól novemberig 36 ezer vendéglátóhelyet ellenőrzőtt a hivatal, és 10 millió forint bírságot szabott ki a szabálytalanságokért. (A vizsgálatokat decemberben is folytatták, de ennek eredményét még nem összesítették.)
Azt még nem lehet egyértelműen felmérni, milyen hatással járt a vendéglőkre, szórakozóhelyekre a rájuk is kiterjesztett dohányzási tilalom, az ugyanis ezekben a hónapokban derül ki egyértelműen, hányan maradnak inkább otthon, semmint hogy hóban-fagyban az utcára tessékelve szívják el a megszokott cigijüket (netán szivarjukat).
A tavaly januárban – március végi türelmi idővel – életbe lépett törvényt, amely a nem dohányzók védelmében teljesen kitiltotta a nyilvános zárt helyekről a füstölést, és amelynek most kezdődött az első teljes tele, állítólag példás fegyelemmel vette tudomásul a vendégek többsége. Az már egy másik kérdés, sőt, a vendéglátósok által erősen szorgalmazott törvénymódosítás alapja lehet, hogy a dohányzók – az előkelő éttermekben, szállodákban és a sarki kocsmákban egyaránt – arra kényszerülnek, hogy az adott létesítmény bejáratától öt méterre eltávolodva fújják a füstöt. Akár a szomszéd lakóházba betérőket, akár a földszinten vagy az alsóbb emeleteken lakókat zavarva, ami a lakóövezetekben működő éttermek és szórakozóhelyek esetében komoly konfliktusforrás lehet. Eddig a zaj, most már a füst miatt is tiltakozhatnak a belvárosi lakók – tette hozzá egy vendéglős.
Az éttermi vendéglátás színvonalának a dohányzási tilalom jót tett – véli Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke, aki ugyanakkor határozottan kiáll a dohányzó vendégek jogai mellett is. Az ipartestület mint szakmai szövetség éppen ezért nem tudja a törvény által sugallt diktatórikus, nem vendégbarát szemléletet támogatni. Megoldás lehetne, ha a korlátozással párhuzamosan választási lehetőséget is biztosítanának, akár a szállodai szivarszobákhoz hasonló külön helyiséget, ahol kiszolgálás nincs, de kulturált dohányzási lehetőség igen. Az osztrák mintát több étteremtulajdonos is például hozta fel: ott a vendéglősnek bizonyos feltételek megléte esetén van döntési lehetősége a dohányzó vendégei kedvében járni. Magyarországon azonban a szállodák nagy részét is hátrányosan érintette a törvény bevezetése, méghozzá azért, mert abban csak egy apró betűs rész volt, hogy a már korábban kialakított szivarszobákat is újra regisztráltatni kell. Ezt sokan nem vették észre a jogszabályban, és kicsúsztak a határidőből, emiatt alig kéttucatnyi olyan szálloda van, ahol a szivarszoba maradhatott.
A szakmai ipartestület az első füstmentes tél után egy átfogó felmérést végez a vendéglátósok körében a tapasztalatokról, és annak eredményét megismerve készül az Országgyűlés szakbizottságához benyújtani törvénymódosító javaslatait.
Helye válogatja
A Nyugati Pályaudvar közelében működő nU Bisztró (volt U26) Club egyik tulajdonosa, Szabó László szerint nehéz megmondani, hogy a távol maradó vendég miért nem jön, a dohányzási tilalom vagy anyagi okok miatt. Mint a vállalkozó megfogalmazta: a vendéglátásra nehéz idők járnak, a fizetőképes kereslet visszaesését a rendezvény- és catering szolgáltatásuk terén például 20-25 százalékos forgalomcsökkenéssel érzékelik.
Az már biztos, hogy a dohányzás tiltása különböző hatással járt a különböző típusú vendéglátóegységekre.
A Parlamenthez közeli Biarritz étterem és kávéház forgalmán például nem érzékelt változást Berkes Gyula tulajdonos. Vendégeik – fűzte hozzá – a törvénytől függetlenül is figyeltek egymásra, nem volt szokás rágyújtani, ha a szomszéd asztalnál még étkeztek. Az efféle kulturált viselkedést törvénnyel nem lehet előírni. Ugyanakkor a bejárattól öt méterre száműzött vendégek érdekében a Biarritz tulajdonosa is szót emel, hozzátéve: jó időben, a terasz nyitva tartása alatt is élő szabály értelmetlen, azon lazítani kellene. Télre is persze, amikor ajtóval, fallal amúgy is el van választva a kint álldogáló dohányzó a nemdohányzótól.
A legnagyobb engedményekre az italkimérések üzemeltetői kényszerülnek, azok a helyek, amelyek törzsközönsége eleve nagyobbrészt dohányosokból áll. Persze a büntetéstől kocsmáros és vendég egyaránt tart, ezért a kiskapuk hollétét kölcsönösen titokban tartják.
