SZÉP-kártya több helyről

Módosítaná a Széchenyi Pihenőkártyára (SZÉP-kártya) vonatkozó rendeletet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) – derül ki a lapunk birtokába jutott, december közepén a kormány számára készült előterjesztésből. A minisztériumi szakvélemény azt tárgyalja, hogy a magyar kormány mit válaszoljon a tavaly novemberben második fokozatba kapcsolt kötelezettségszegési eljárás során küldött brüsszeli levélre.

Brüsszel azt kérte számon a kormányon, hogy a 2011 áprilisában hatályba lépett SZÉP-kártya-rendelet korlátozásai miatt csak néhány nagyobb banki szereplő tudott kibocsátóként a piacra lépni, ezzel viszont Magyarország megsértette a szolgáltatások szabad áramlásáról szóló uniós alapelvet. November 22-én Brüsszel négy hetet adott a magyar kormánynak arra, hogy válaszoljon az Európai Bizottság kérdéseire, illetve kommentálja az előzetes brüsszeli álláspontot.

A december 10-i keltezésű előterjesztés lényegében teljes piacnyitást javasol a kormánynak. Megszüntetnék a rendelet számos megkötését, így a javaslat szerint a kibocsátó számára nem lenne feltétel, hogy legalább 100 ezer kibocsátott bankkártyával rendelkezzen. A külföldi bankoknak pedig nemcsak a leányvállalatai, hanem a fióktelepei is piacra léphetnének, s elegendő lenne, ha megyeszékhelyenként egyetlen ügyfélszolgálattal rendelkeznek, szemben a jelenlegi helyzettel, amikor minden 35 ezer fősnél nagyobb városban kell lennie SZÉP-kártya-ügyfélszolgálatnak. Az NGM ugyanakkor továbbra is fenntartaná, hogy csak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által ellenőrzött bankok lehessenek kibocsátók.

A rendszert jól ismerő szakértő úgy látja: az eddigi kevés kibocsátóval (OTP, MKB, K&H) szemben elvileg akár 10-20 bank is beléphet kibocsátóként a piacra, s közülük 5-8 pénzintézet megjelenése akár biztosra is vehető. Különösen az olyan, nagyobb lakossági portfólióval rendelkező bankok számára lehet kecsegtető a lehetőség, amelyek csak fióktelepként működnek Magyarországon – ilyen az AXA, a Citibank –, így eddig kiszorultak erről a piacról.

Arról egyelőre nem tudni, hogy a kormány elfogadta-e az NGM javaslatait, és ennek megfelelő választ küldött-e végül Brüsszelnek. A tárca lapzártáig nem válaszolt arra kérdésre, hogy a kormány hogy döntött az ügyben, az előterjesztésből az derül ki, hogy a rendelet módosításával kapcsolatos tárgyalásokat már 2013 januárjában elkezdené az NGM, illetve a vázolt módosítások javára már tavaly júliusban rábólintott a kormány. (Más kérdéseinket is azzal hárította az NGM, hogy nem illetékes az ügyben, így a kötelezettségszegési eljárásban a Külügyminisztérium a kapcsolattartó.)

Kérdés, hogy a rendeletmódosítás nyomán ténylegesen mekkora lehetőségük lesz a kisebb bankoknak belépniük erre a piacra: az NGM továbbra is megkövetelné az „elektronikus utalványkártyák piacán meglévő szakmai tapasztalatot”, ami az eddigi korlátok miatt inkább a már piacra lépett nagyoknak kedvez. Ez elterjedt nézet a banki körökben. A minisztériumhoz közel álló forrásaink ezt azzal indokolták, hogy botorság lett volna egy teljesen friss, kialakulatlan piacra ráengedni minden, kisebb-nagyobb szolgáltatót, mivel az kezelhetetlen helyzetet eredményezhetett volna, ami viszont rontotta volna az éppen csak debütált kártya elfogadottságát. Ezzel szemben mára a piac kiépült – 755 ezer kártyatulajdonosról és 38 ezer elfogadóhelyről tudni –, így meg lehet kockáztatni a további piacnyitást.

Forrásaink szerint a módosítás –amennyiben elfogadja a kormány – feleslegessé teszi az uniós kötelezettségszegési eljárást, ami máskülönben az NGM becslése szerint 12–18 hónapon belül bírósági döntéssel, illetve kötelezettség megállapításával, majd bírság kiszabásával zárulna.

Nemcsak a SZÉP-kártyát vizsgálja az unió, az Erzsébet-utalvány miatt is magyarázkodnia kell a kormánynak. Forrásaink szerint az Erzsébet-utalvány kapcsán továbbra is köti az ebet a karóhoz a kabinet, azaz Brüsszel rosszallása ellenére sem változtatna a jövőben az utalványok jogi hátterén, amelyről pedig Brüsszelben azt gondolják, hogy sérti a szolgáltatások szabad áramlásáról szóló uniós elvet.

Ajándékra, tankönyvre, konyhabútorra is fel lehet használni az utalványt

A felhasználók számára is jelentős változások várhatóak az idén a SZÉP és az Erzsébet utalvány rendszerében – derült ki a keddi Cafeteria 2013 konferencián.

Horváth Viktória, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) turizmusért felelős helyettes államtitkára a SZÉP-kártyáról szólva elmondta, hogy egy decemberi jogszabály-módosulás nyomán a turisztikai célra is felhasználható SZÉP-kártyára tavaly feltöltött összegek az idén május 31-ig még lehívhatóak, azaz a dolgozók az előszezonban a tavalyi cafeteriakeretükből is ki tudnak kapcsolódni.

Változások vannak a SZÉP-kártya mellett más cafetéria-juttatásoknál is - derült ki Fata László cafetéria-szakértő elmondásából. Kitolódik az iskolakezdési támogatásra adott munkáltatói juttatás felhasználhatósága: idén a tanévkezdés előtti 60 naptól a naptári év végéig felhasználhatják fel a dolgozók az iskolakezdési támogatást. 

Újdonság, hogy az idén az önsegélyező pénztáron keresztül a devizahitel törlesztőrészleteinek egy része, illetve a rezsi egy része is fizethető cafeteriából. A dolgozónak ehhez be kell lépnie egy önkéntes pénztárba, ahová a munkáltató az adó befizetése mellett utalhatja a hozzájárulását, majd onnan történik a törlesztőrészlet vagy a tandíj, albérleti költség egy részének a rendezése.

Feltétel, hogy az adósnak a devizahitel esetén igazolnia kell, a kölcsön felvétele óta legalább 20 százalékkal megugrottak a törlesztőrészletei – részletezte Fata László.

Arról is szó esett, hogy utalványcsaláddá alakul az Erzsébet utalvány. Kocsmár Zoltán, a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. (NÜSZ) ügyvezető igazgatója bejelentette: az étkezési és a gyermekvédelmi utalványok mellé három újat vezetnek be. Az iskolai Erzsébet-utalvány tankönyv, taneszköz és ruházat vásárlására használható fel, míg a szabadidős Erzsébet-utalvány sporteseményre és kulturális szolgáltatás igénybevételére alkalmas. A leginkább sajátos változás az ajándék Erzsébet-utalvány, amely a szerződött szolgáltatóknál többek között műszaki, lakberendezési cikkek, egészségmegőrzés, szabadidős tevékenység, sportfelszerelés, játék, utazás termékkörökbe tartozó termékek és szolgáltatások vásárlására használható.

Kérdéses, hogy miért volt szükség az új cafeteriaelemek bevezetésére. Bár a cafeteria-rendszer állami üzemeltetői szerint a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány is sikertörténet, azonban a részletes adatokból kiderül, hogy ez féligazság. Míg korábban a kedvezményes adózású étkezési utalványok lehetséges piacát 150 milliárdosra becsülték, addig a NÜSZ kimutatásából kiderült, hogy tavaly csak „közel” 90 milliárdos forgalmuk volt az Erzsébet-utalványoknak. A kormányoldal azonban kitart a sikertörténet mellett: mint azt a konferencián részt vevő Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is taglalta, a korábban profitorientált, javarészt francia cégek által dominált utalványos piac bevételeiből most gyermektáboroztatásra is futja, így tavaly 2, idén forgalomtól függően, legalább 2,5 milliárd forintot terveznek elkölteni erre a célra.

Az étkezési Erzsébet-utalvány havi keretösszege a havi 5 ezerről az idén 8 ezer forintra nőtt, eddig az összeghatárig 14 százalékos eho mellett 35,7 százalék az adóteher. Nyolcezer forint feletti érték esetében 27 százalékos eho mellett 51,17 százalék lesz az adóteher. (B. Z.)

Új leosztás lesz vastagabb pakliból
Új leosztás lesz vastagabb pakliból
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.