SZÉP-kártya több helyről
Brüsszel azt kérte számon a kormányon, hogy a 2011 áprilisában hatályba lépett SZÉP-kártya-rendelet korlátozásai miatt csak néhány nagyobb banki szereplő tudott kibocsátóként a piacra lépni, ezzel viszont Magyarország megsértette a szolgáltatások szabad áramlásáról szóló uniós alapelvet. November 22-én Brüsszel négy hetet adott a magyar kormánynak arra, hogy válaszoljon az Európai Bizottság kérdéseire, illetve kommentálja az előzetes brüsszeli álláspontot.
A december 10-i keltezésű előterjesztés lényegében teljes piacnyitást javasol a kormánynak. Megszüntetnék a rendelet számos megkötését, így a javaslat szerint a kibocsátó számára nem lenne feltétel, hogy legalább 100 ezer kibocsátott bankkártyával rendelkezzen. A külföldi bankoknak pedig nemcsak a leányvállalatai, hanem a fióktelepei is piacra léphetnének, s elegendő lenne, ha megyeszékhelyenként egyetlen ügyfélszolgálattal rendelkeznek, szemben a jelenlegi helyzettel, amikor minden 35 ezer fősnél nagyobb városban kell lennie SZÉP-kártya-ügyfélszolgálatnak. Az NGM ugyanakkor továbbra is fenntartaná, hogy csak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által ellenőrzött bankok lehessenek kibocsátók.
A rendszert jól ismerő szakértő úgy látja: az eddigi kevés kibocsátóval (OTP, MKB, K&H) szemben elvileg akár 10-20 bank is beléphet kibocsátóként a piacra, s közülük 5-8 pénzintézet megjelenése akár biztosra is vehető. Különösen az olyan, nagyobb lakossági portfólióval rendelkező bankok számára lehet kecsegtető a lehetőség, amelyek csak fióktelepként működnek Magyarországon – ilyen az AXA, a Citibank –, így eddig kiszorultak erről a piacról.
Arról egyelőre nem tudni, hogy a kormány elfogadta-e az NGM javaslatait, és ennek megfelelő választ küldött-e végül Brüsszelnek. A tárca lapzártáig nem válaszolt arra kérdésre, hogy a kormány hogy döntött az ügyben, az előterjesztésből az derül ki, hogy a rendelet módosításával kapcsolatos tárgyalásokat már 2013 januárjában elkezdené az NGM, illetve a vázolt módosítások javára már tavaly júliusban rábólintott a kormány. (Más kérdéseinket is azzal hárította az NGM, hogy nem illetékes az ügyben, így a kötelezettségszegési eljárásban a Külügyminisztérium a kapcsolattartó.)
Kérdés, hogy a rendeletmódosítás nyomán ténylegesen mekkora lehetőségük lesz a kisebb bankoknak belépniük erre a piacra: az NGM továbbra is megkövetelné az „elektronikus utalványkártyák piacán meglévő szakmai tapasztalatot”, ami az eddigi korlátok miatt inkább a már piacra lépett nagyoknak kedvez. Ez elterjedt nézet a banki körökben. A minisztériumhoz közel álló forrásaink ezt azzal indokolták, hogy botorság lett volna egy teljesen friss, kialakulatlan piacra ráengedni minden, kisebb-nagyobb szolgáltatót, mivel az kezelhetetlen helyzetet eredményezhetett volna, ami viszont rontotta volna az éppen csak debütált kártya elfogadottságát. Ezzel szemben mára a piac kiépült – 755 ezer kártyatulajdonosról és 38 ezer elfogadóhelyről tudni –, így meg lehet kockáztatni a további piacnyitást.
Forrásaink szerint a módosítás –amennyiben elfogadja a kormány – feleslegessé teszi az uniós kötelezettségszegési eljárást, ami máskülönben az NGM becslése szerint 12–18 hónapon belül bírósági döntéssel, illetve kötelezettség megállapításával, majd bírság kiszabásával zárulna.
Nemcsak a SZÉP-kártyát vizsgálja az unió, az Erzsébet-utalvány miatt is magyarázkodnia kell a kormánynak. Forrásaink szerint az Erzsébet-utalvány kapcsán továbbra is köti az ebet a karóhoz a kabinet, azaz Brüsszel rosszallása ellenére sem változtatna a jövőben az utalványok jogi hátterén, amelyről pedig Brüsszelben azt gondolják, hogy sérti a szolgáltatások szabad áramlásáról szóló uniós elvet.
Ajándékra, tankönyvre, konyhabútorra is fel lehet használni az utalványt
A felhasználók számára is jelentős változások várhatóak az idén a SZÉP és az Erzsébet utalvány rendszerében – derült ki a keddi Cafeteria 2013 konferencián.
Horváth Viktória, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) turizmusért felelős helyettes államtitkára a SZÉP-kártyáról szólva elmondta, hogy egy decemberi jogszabály-módosulás nyomán a turisztikai célra is felhasználható SZÉP-kártyára tavaly feltöltött összegek az idén május 31-ig még lehívhatóak, azaz a dolgozók az előszezonban a tavalyi cafeteriakeretükből is ki tudnak kapcsolódni.
Változások vannak a SZÉP-kártya mellett más cafetéria-juttatásoknál is - derült ki Fata László cafetéria-szakértő elmondásából. Kitolódik az iskolakezdési támogatásra adott munkáltatói juttatás felhasználhatósága: idén a tanévkezdés előtti 60 naptól a naptári év végéig felhasználhatják fel a dolgozók az iskolakezdési támogatást.
Újdonság, hogy az idén az önsegélyező pénztáron keresztül a devizahitel törlesztőrészleteinek egy része, illetve a rezsi egy része is fizethető cafeteriából. A dolgozónak ehhez be kell lépnie egy önkéntes pénztárba, ahová a munkáltató az adó befizetése mellett utalhatja a hozzájárulását, majd onnan történik a törlesztőrészlet vagy a tandíj, albérleti költség egy részének a rendezése.
Feltétel, hogy az adósnak a devizahitel esetén igazolnia kell, a kölcsön felvétele óta legalább 20 százalékkal megugrottak a törlesztőrészletei – részletezte Fata László.
Arról is szó esett, hogy utalványcsaláddá alakul az Erzsébet utalvány. Kocsmár Zoltán, a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. (NÜSZ) ügyvezető igazgatója bejelentette: az étkezési és a gyermekvédelmi utalványok mellé három újat vezetnek be. Az iskolai Erzsébet-utalvány tankönyv, taneszköz és ruházat vásárlására használható fel, míg a szabadidős Erzsébet-utalvány sporteseményre és kulturális szolgáltatás igénybevételére alkalmas. A leginkább sajátos változás az ajándék Erzsébet-utalvány, amely a szerződött szolgáltatóknál többek között műszaki, lakberendezési cikkek, egészségmegőrzés, szabadidős tevékenység, sportfelszerelés, játék, utazás termékkörökbe tartozó termékek és szolgáltatások vásárlására használható.
Kérdéses, hogy miért volt szükség az új cafeteriaelemek bevezetésére. Bár a cafeteria-rendszer állami üzemeltetői szerint a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány is sikertörténet, azonban a részletes adatokból kiderül, hogy ez féligazság. Míg korábban a kedvezményes adózású étkezési utalványok lehetséges piacát 150 milliárdosra becsülték, addig a NÜSZ kimutatásából kiderült, hogy tavaly csak „közel” 90 milliárdos forgalmuk volt az Erzsébet-utalványoknak. A kormányoldal azonban kitart a sikertörténet mellett: mint azt a konferencián részt vevő Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is taglalta, a korábban profitorientált, javarészt francia cégek által dominált utalványos piac bevételeiből most gyermektáboroztatásra is futja, így tavaly 2, idén forgalomtól függően, legalább 2,5 milliárd forintot terveznek elkölteni erre a célra.
Az étkezési Erzsébet-utalvány havi keretösszege a havi 5 ezerről az idén 8 ezer forintra nőtt, eddig az összeghatárig 14 százalékos eho mellett 35,7 százalék az adóteher. Nyolcezer forint feletti érték esetében 27 százalékos eho mellett 51,17 százalék lesz az adóteher. (B. Z.)
