– A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szakértői foglalkoznak a közüzemi díjak gazdaságra, versenyképességre gyakorolt hatásával, valamint, hogy milyen megoldást lehetne találni – közölte lapunkkal Parragh László elnök. Ezzel kapcsolatos javaslatuk készül a kormány részére, ami az elnök reményei szerint hamarosan átadható állapotba kerül. A munkát nehézzé teszi, hogy a részletes szabályozás még nem elérhető. Tagjaik között egyaránt vannak olyanok, amelyeket kedvezően, és olyanok is, amelyeket kedvezőtlenül érintettek a változások – jegyezte meg.

Parragh László lapunknak az ármódosítást megelőzően, tavaly év végén fontosnak nevezte a cégek rezsiköltségének kordában tartását. Akkori megfogalmazása szerint azt is eredménynek tartaná, ha nem kellene újabb emelésekkel szembesülniük.

Az árváltoztatást követő szakértői számítások szerint a közepes áramfogyasztású cégek körében akár 10-15 százalékos áramár-emelkedést is okozhatott a rendszerhasználati díjak január 1-jei emelése. A legkisebb, illetve legnagyobb vállalkozások körében ugyanakkor néhány százalékos árcsökkenést tapasztaltak. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, Dávid Ferenc ennek kapcsán lapunknak úgy vélekedett, a céges energiaár-emelések növelik az inflációt, csökkentik a versenyképességet, és a termelő ágazatokban erősítik a munkanélküliség veszélyét.

A rezsitarifák alakulása nem hagyja érintetlenül a távhőszolgáltatást sem. – A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége felé mind ez idáig egyik tagvállalat sem jelzett alapvető problémákat a januártól mindenütt érvényesített tízszázalékos lakossági távhőárcsökkentés kapcsán – fogalmazott megkeresésünkre Fekete Csaba, a szervezet elnöke. Formális számítások szerint a távhőszolgáltatóknak az árcsökkentésből több mint tízmilliárdos összvesztesége keletkezne. Ám ezt a kiesést a megjelent rendeletek szerint a Magyar Energia Hivatal (MEH) a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási kasszából jórészt kipótolta a szolgáltató cégek számára. – Egyes szolgáltatók pozíciói ugyan kismértékben így is romolhattak, de ez az első tapasztalatok szerint nem okoz alapvető problémákat – fogalmazott az elnök, aki megjegyezte: ha a szolgáltatók működőképességét biztosítja a szabályozó, az árcsökkentés akár tovább is folytatható. Ugyanakkor továbbra is úgy véli, teljesen irreális lenne újabb és újabb tízszázalékos árcsökkentés hatásait kompenzáció nélkül a szolgáltatókra terhelni.

A szaktárca a múlt héten megerősítette: a lakossági távhőár tízszázalékos csökkentése érdekében a távhőszolgáltatók támogatása az árbevétel-kiesés mértékével azonos szinten emelkedett. Elemzők szerint a távhőtermelők helyzete most nem változott, vagyis a szolgáltatók terheit nem kellett részben sem átvállalniuk. Körükben a hőárak novemberi belső átszabása hozott jelentős változást.

A közel száz települési távhőszolgáltató honlapjára tapasztalataink szerint folyamatosan kerülnek fel az új díjak. A korábban januárra – összetett indokok alapján – 4,2 százalékos távhőáremelést előirányzó Ózdi Távhő Kft.-nél lapunkat úgy tájékoztatták, hogy azt nem érvényesítik.

Ehelyett a kormánydöntésnek megfelelően a tarifa náluk is tíz százalékkal alacsonyabb lesz a tavaly év végén ténylegesen alkalmazottnál. Erre az adhatott lehetőséget, hogy a MEH a társaság novemberben lecsökkentett támogatását január elsejével visszaemelte az eredeti szintre.

Mint ismert, a kormány és a Fidesz képviselői azt kérték a fogyasztóktól, tegyenek bejelentést, ha a szolgáltatók szerintük trükköznek az árcsökkentési döntés érvényesítésével. Lapunkhoz is eljutottak ilyen lakossági panaszok, ám ezeket eddig nem találtuk alaposnak.