Hitelért adókedvezményt - Orbánék kiegyeznének a bankokkal
Kormányzati szándék van rá, hivatalos döntés még nincs – figyelmeztetett egyik forrásunk, noha a tudomása szerint Matolcsy György tárcájánál, az NGM-nél már azt mérlegelik, hogy milyen hitelezésbővítésre milyen adókedvezményt lehetne adni.
Az elképzelés megfelelne a bankszövetség tavalyi elvárásának, azaz a kormány adókedvezménnyel honorálná, ha a pénzintézetek lendületes hitelezéssel segítenék a gazdaságélénkítést. Az egyik fideszes forrás azt mondta, a bankadó – a hitelezési aránynak megfelelő adókedvezménnyel – „a lehető legvégletesebb verzió esetén” akár hetven százalékkal is mérsékelhető lenne. De reálisabb lenne egy felezés – tette hozzá a politikus.
A bankadó mellett ösztönöznie kellene a hitelezést a kormánynak, ezt még tavaly közölte Gyuris Dániel (a bankszövetség megbízott elnöke), miután lemondott Patai Mihály, a szervezet elnöke, mert a bankokat sokkolta a hír, hogy a kormány előzetes ígéretével szemben a tranzakciós illeték általános kulcsát 1 ezrelékről 2 ezrelékre emelték (ez plusz 90 milliárd forintot jelent), a bankadót pedig mégsem mérsékelték a felére, azaz a bankoknak 2013-ban 120 milliárd forintot kell az állami büdzsének megfizetniük ezen a címen.
Azt még nem lehet tudni, ez a kormányzati szándék megváltozhat-e azután, hogy az új év első napjaiban bizonyossá vált: a bankok széles körben az ügyfelekre hárítják a tranzakciós illeték miatti terheket. A pénzügyi jogok nemrégiben hivatalba lépett biztosa mindenesetre már jelezte: vizsgálatot indít a bankolási költségek emelkedése miatt.
Kormányzati források szerint Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter (aki a jegybankelnöki posztra is esélyes) korábban állítólag megállapodott Simor Andrással, hogy a jegybank is segíti az eszközeivel a gazdasági növekedést, de ebből a kormány nem látott semmit – állította egyik befolyásos forrásunk. Szerinte a tavaszi elnökváltás után az MNB több eszközt is bevethet a hitelezés aktivizálására. Ilyen lehetőség a bankok kötelező tartalékai után fizetett kamat megváltoztatása (eltörlése), illetve a jegybanknál elhelyezhető pénzállomány felső határának korlátozása.
Már leültek egymással
Banki körökből származó információnk szerint december utolsó napjaiban találkoztak a kormány és a Magyar Bankszövetség képviselői, s bár tartalma, légköre alapján az egyeztetést inkább lehet megbeszélésnek, mintsem valódi, konkrétumokat is tartalmazó tárgyalásnak minősíteni, mindenesetre tény, hogy hosszú idő óta most egyeztetett először a kabinet és a pénzintézeti szektor arról, miként tudnának a bankok hozzájárulni a gazdasági növekedés ösztönzéséhez. Forrásunk szerint ugyan a decemberi találkozót egyelőre nem követte újabb, de a bankok nyitottak az egyeztetésre, ugyanakkor nem törekednek arra, hogy mindenáron megállapodjanak a kabinettel, mivel az elmúlt két évben több rossz tapasztalatuk is volt a kormánnyal való együttműködéssel kapcsolatban.
A kabinet például nem tartotta magát ahhoz 2011 decemberében, a bankszövetséggel kötött megállapodáshoz sem, melynek része volt az az úgynevezett Növekedési Paktum, melyet most a kormány fel kíván melegíteni. A bankok akkor vállalták, hogy 2012 január végéig kidolgoznak egy, a pénzügyi közvetítőrendszer szerepvállalását a gazdasági növekedés szempontjából pontosan bemutató, érdemi, hatásvizsgálattal alátámasztott javaslatot. Ez el is készült, véglegesítésére, s így aláírására azonban már nem került sor, mert a Nemzetgazdasági Minisztérium egyes elemeit tekintve további egyeztetéseket, pontosításokat látott szükségesnek, ám ezekből, a tranzakciós illeték, majd a bankadó megfelezésére vonatkozó javaslat visszavonása miatt végül nem lett semmi.
Az elképzelés lényege egyébként az volt, hogy a bankok csökkenthetik a bankadójukat, ha több hitelt adnak a hazai mikro-, kis- és középvállalatoknak. Akkor is járt volna az adókedvezmény, ha több lakáshitelt nyújtanak a magánszemélyeknek, valamint segítik az uniós pályázati támogatással érintett projekteket. A pénzintézetek annyival csökkenthették volna a bankadó alapját, amennyivel az említett hitelportfóliók a 2011 szeptember 30-i állomány 95 százalékához képest nőnek 2012 szeptember végéig, a levonások mértéke azonban nem haladhatta volna meg a bankadó 30 százalékát. Hogy a kormány most milyen javaslattal akar előállni, arról bankszövetségnek tudomásunk szerint egyelőre nincs információja, a szervezet várja a kabinet javaslatát.
Ám, ha lesz is megállapodás a kormány és a bankok között, ahhoz, hogy annak érdemi hatása legyen a hitelezés és azzal együtt a gazdasági növekedés idei alakulására, legkésőbb a negyedév végéig tető alá kell hozni az egyezséget. Az anyabankoknak ugyanis a fejlemények tükrében újra kell tervezniük forrásaik elosztását, hiszen szabad pénzeszközeiket elsősorban oda viszik, ahol nagyobb megtérüléssel számolhatnak.
