A KSH adataiból az derül ki az elmúlt öt-hat évre visszanézve, hogy az év végén általában lökést kap a gazdaság, ekkor átlag 600 milliárd forinttal nő a GDP értéke ahhoz képest, amekkora a nyár végi, ősz eleji hónapokban. Ha ez most is így volt, a kormány kipipálhatja 2012-es – év közben persze módosított – államháztartási hiánycélját, ami 2,7 százalékról szól. Ezt megelőlegezi a KSH tegnapi jelentése, mely szerint a harmadik negyedévben 2001 óta nem látott mértékűre, 17,3 milliárdra apadt a kormányzati szektor hiánya, ami a GDP 0,2 százalékát tette ki. A január–szeptemberi időszakban pedig 1,8 százalék volt a deficit.

Ebből arra lehet következtetni, hogy akár az ősszel Brüsszel felé bevállalt 2,7 százaléknál is jobb lehet a végső egyenleg: a kormányzati beszámolók szerint októberben és novemberben ugyan hiánnyal zártak, de a decemberi nagy többlet majd nagyrészt ellensúlyozza ezt. Azért nem lehet biztosan kijelenteni, hogy jobb lesz az egyenleg, mert míg a Nemzetgazdasági Minisztérium év közben pénzforgalmi alapú jelentéseket ad ki a büdzsé helyzetéről, a KSH eredményszemléletű adatokat közöl. Az eltérés a kettő között pedig akár méretes is lehet.

Ezzel együtt most nem valószínű, hogy ez következik be. A KSH adataiban szerepelnek az állami cégek, illetve az önkormányzatok is, tehát a legszélesebb értelemben vett kormányzati szektor. S bár a tegnapi közlés erre nem tért ki, de lapunk megtudta, hogy a települések egyenlege január–szeptemberben 114 milliárdos többletet mutatott. Tekintettel arra, hogy a tavaly őszi EDP-jelentésben is még 22,5 milliárdos nettó hitelfelvétellel számolt a kormány a helyhatóságoknál, megkockáztatható, hogy ez a szektor a tőle várthoz képest javítani fogja az államháztartás helyzetét.

Úgy értesültünk, az önkormányzatok bevételei a vizsgált időszakban elérték az 1900 milliárdot, míg a kiadásaik megálltak 1786 milliárdnál. Mivel év végén általában meglódulnak a helyi adóbevételek, a települések pozíciója még javulhat is. Ilyenre volt már példa: 2011-ben az önkormányzati alrendszerben bő 175 milliárd forint többlet keletkezett, vagyis a bevételeik ennyivel haladták meg a kiadásaikat. A tavalyi folyamatok okai még nem ismertek: a KSH figyelmeztetése szerint a települések által év közben a kincstárnak eljuttatott adatok sok pontatlanságot tartalmaznak, másrészt a tanulságok levonására alkalmas részletes beszámolók csak idén az év első felében készülnek el. Ám az megállapítható, hogy a hitelboom megszűnése, a források elapadása miatt visszafogták kiadásaikat a helyhatóságok.

Kilenc éve nem volt ilyen

Azért akad kedvezőtlen hír is a tegnapi jelentésben: egészen 2003-ig kell visszalapozni az évkönyvekben, hogy olyan alacsony bruttó állóeszköz-felhalmozási adatot találjunk a kormányzati szektorban, mint amit tavaly az első kilenc hónapra kimutatott a KSH. A mérsékelt deficit mögött tehát az is kimutatható, hogy sokkal visszafogottabbá váltak a beruházások az állami intézményeknél.