2011-ben már LTE (4. generációs) szolgáltatást is nyújtani tud a Magyar Telekom, ha ezt a szabályok és a frekvenciák lehetővé teszik – mondta Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom Nyrt. vezérigazgatója, hozzátéve: "a mobil jövő itt és most elkezdődött."

T-com, Fellegi

A szerződés értéke üzleti titok, ám a Magyar Telekom 2005 óta 500 milliárd forintot ruházott be itthon, a mostani bővítést pedig saját erőből, az osztalék terhére finanszírozza. A mostani fejlesztés több dolgot hoz egyszerre. Száz százalékos lesz az alap GPRS lefedettség. Jelentősen nő azoknak a területeknek a száma, ahol 21 megabites sebességet tudnak kínálni, ez a harmadik generáció maximuma. Ehhez nyárig 200 HSPA+ bázisállomást helyeznek üzembe.

Valamint, a teljes hálózat kész lesz a negyedik generációs szolgáltatásra, hogy azonnal elindulhassanak a negyedik generációval, amint azt a szabályozók lehetővé teszik. Ezek eredményeképp biztonságosabb lesz a hálózat, s az üzemeltetésben pedig ötven százalékos energiamegtakarítást tudnak elérni.

Minderre az Ericsson szabadalmaként jegyzett SingleRan technológia ad lehetőséget, amelyet az összes új berendezés tud. A hálózatmodernizációt az Ericsson Magyarországon működő, de világszerte számos mobilszolgáltatót kiszolgáló támogató-központjából irányítják majd, sokat látott és felkészült mérnökök.Nils de Baar, az Ericsson Deutsche Telekomos üzletekért felelős vezetője emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évtizedben cége és a korábbi Westel elsőként vezette be a 3G szolgáltatást, világpremierként indította útjára az MMS-t, s egy sor fejlesztésben a világon az elsők között volt a két cég.

A bejelentésen részt vett az évtizede még a Matáv kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatójaként dolgozó  Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter is, mint mondta, reméli, hogy megmarad a minisztérium, valamint a cég jó kapcsolata. A Telekom vezére hasonló reményének adott hangot.

A válságadó ellenére is fejlesztenek

A miniszter szerint a Széll Kálmán terv és az adósságcsökkentés növeli az ország iránti befektetői bizalmat, amit az olyan cégek döntései bizonyítanak, mint az Opel és az Audi bővítése, s most a Telekom beruházása. Mint mondta, egy ekkora beruházás azt mutatja, hogy a befektetők bíznak a Széll Kálmán tervben megjelölt célokban, s üdvözlik, hogy törvénybe iktatták az államadósság csökkentését úgy, hogy az a következő kormányok számára is követendő cél.

A miniszter szerint szabályozási eszközökkel ösztökélik arraa szolgáltatókat, hogy olyan helyekre is vigyék el a széles sávú internet-elérést, ahol eddig üzleti megfontolásokból ezt nem tették. Így érhetik el a célt, hogy 2013-ra száz százalékos legyen az alap mobil szélessávú lefedettség. A miniszter emlékeztetett: ma még akad néhány tízezer olyan háztartás Magyarországon, ahol semmilyen internet-hozzáféréssel nem rendelkeznek. A kormánynak az a feladata, hogy számukra is elérhetővé tegye e fontos infrastruktúrát.

Hogy minek köszönhető, az megítélés kérdése, mindenesetre tény: a mobilcégek a korábbi kijelentéseik dacára vállalták a fejlesztéseket. Még tavaly a Telenor 200 millió euró értékű szerződést kötött a kínai ZTE-vel, azóta közölték nem lassítják a fejlesztéseket. A Vodafone százmillió eurós nagyságrendben szerződött a Huawei-jel.

Utóbbi bejelentésen, március elején ígérte meg Fellegi Tamás, hogy a szélessávú lefedettség növeléséhez nélkülözhetetlen frekvenciák ügyében „napokon belül” komoly bejelentést tesz, s azt is, hogy létrehozzák a távközlési kerekasztalt. Ez azóta sem történt meg, a mniszter kérdésünkre a harmadik negyedévre jelezte az értékesítést, de arra nem válaszolt, hogy árverésen vagy pályázaton. Azt azonban elmondta: a harmadik negyedéves értékesítéshez a nyári szünetig meg kell teremteni a szükséges jogi hátteret.

Öt nap az új törvény véleményezésére

Mint mondta, a kerekasztalt összehívják, időpontot nem jelölt meg. - El fog indulni a közös munka, a hosszú távú iparági szabályozási kérdésekről folyamatosak lesznek az egyeztetések - mondta a miniszter, ugyanakkor nem kommentálta lapunk értesülését, hogy az új elektronikus hírközlésről szóló törvény végleges szövegének véleményezésére csak öt napot kaptak a vállalatok.

Az új eht.-ről a miniszter elmondta: a jelenleg hatályban lévő szabáláyozás fölött eljárt az idő, a minisztérium azonosította a szabályozási hiányosságokat a területen, s az új jogszabály megoldja ezeket. Konkrétumokat nem említett, általánosságban azonban úgy foglamazott: ehhez sorvezető a Digitális Megújulás Cselekvési Terv, amely összhangban az EU-s célokkal, 2013-ig biztosítani kívánja az alapszintű szlessávú elérést az ország egész területén, 2020-ig pedig a valódi szélessávot, mindenkinek.

Mint mondta, az új Széchenyi Terv teljes vertikumában tartalmaz infkommunikációs fejlesztéseket, a körzethálózatok fejlesztésébe be tudják vonni a hazai kis- és közepes vállalkozásokat, minderre pedig 12 milliárd forintot különít el a kormány. Ennek köszönhetően 2014-ig további egymillió új generációs hozzáférés jön létre Magyarországon.

Fellegi Tamás kérdésre, egy esetleges negyedik szolgáltatóról azt mondta: nem az állam dolga eldönteni, hogy legyen-e negyedik szereplő, hanem a piacé. Az állam feladata megteremteni a lehetőséget arra az esetre, ha van igény, s ezt meg is fogják tenni.

Jönnek a kormányzati megrendelések

A miniszter elmondta: lassan végére érnek annak a soklépcsős cselekvési tervnek, amely átalakítja a kormányzat távközlési megrendeléseit, elkészült a hálózat-konszolidációs kormányrendelet, amelynek köszönhetően a kormányzati megrendelések az adóforintok ésszerűbb elköltését teszik lehetővé, tehát olcsóbban fognak jobb szolgálátatásokat kapni.

Újságírói felvetésre tette hozzá, hogy új megrendelések is lesznek kormányzati oldalról, de csak akkor, ha az említett szabályozások teljesek lesznek. Példaként említette, hogy a Nemzeti Adatvagyonról szóló jogszabály számos távközlési és informatikai beruházást tesz szükségessé. Kormánydöntés született a 112 projektről, vagyis az új segélyhívó és szolgálat-irányítási rendszerről, s folyamatban van a vasútnál alkalmazott GSM-R projekt véglegesítése is. Fellegi Tamás elmondta: az egységes kormányzati gerinchálózat jelenlegi konstrukciója is lejár az év végén, az új koncepció kidolgozása folyamatban van. Ennek megvalósítása is járhat távközlési megrendelésekkel.