Az MSZOSZ szerint ez a jövő évi bérekről és a kompenzálás rendszeréről a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (NGTT) folytatott konzultáció során megismert kormányzati javaslatokból már most nyilvánvaló. A szakszervezeti tömörülés szövetségi tanácsának állásfoglalása kiemeli, hogy a 93 ezer forintos minimálbér, a 108 ezer forintos bérminimum és a havi 216 805 forintig elvárt bér jelentős bérköltségemelést jelent a gazdaságnak, de semmilyen emelkedést nem jelent a bérből élőknek.

A tanács szerint a keletkező veszteségeket teljes mértékben a költségvetésből kellene kompenzálni. Ezzel szemben a kormány tervei szerint a kompenzáció forrásainak jelentős részét a munkáltatóknak kell biztosítani. "A kompenzációról szóló rendelettervezet zavaros, jelenlegi állapotában nem végrehajtható" – véli az MSZOSZ, amely szerint ez azt vetíti előre, hogy az amúgy is alacsony jövedelmezőségű ágazatokban nem lesz teljes körű kompenzáció, újra megjelennek a színlelt részmunkaidők, és elbocsátások lesznek.

Az MSZOSZ tagszervezetei ennek ellenére arra készülnek, hogy a bértárgyalásokon elérjék a nettó keresetek növelését – áll a közleményben. Az MSZOSZ Szövetségi Tanácsa hangsúlyozza: az, hogy senki nem járhat rosszabbul, azt jelenti, hogy nem csökkenhet a munkavállalók keresete, sem a béren kívüli juttatásaik nettó értéke. Az elvonásokat kompenzáló bérnövekedésnek havonta és személyre számítva kell teljesülnie – írják.

A tanács állásfoglalása szerint az idei várhatóan 2,8 százalékos termelékenységjavulás után jövőre a válságjelenségek és "a követhetetlen, kapkodó gazdaságpolitika ellenére" a munka termelékenysége mintegy 1,5 százalékkal növekedni fog.

A javuló hatékonyság mellett a munkavállalók "az elhibázott adókoncepció következtében" a jövedelmi folyamatok vesztesei lesznek – vélekedik az érdekképviselet. A munkavállalók döntő többségét érintő, várható nettó keresetcsökkenés az adójóváírás megszüntetésének, valamint az egyszázalékos járulékemelésnek a következménye; ezeket a változásokat az MSZOSZ mindvégig ellenezte.

A szövetségi tanács az új munka törvénykönyvével kapcsolatos állásfoglalást is elfogadott, amelyben határozottan visszautasítják azt a kormányzati állítást, hogy az MSZOSZ a beterjesztett új munka törvénykönyve egészét támogatta a részmegállapodás aláírásával.

Az MSZOSZ szerint a kedden elfogadott törvény nem teremt rugalmasabb, a foglalkoztatás növelését szolgáló munkaerőpiacot, viszont lehetőséget ad a munkavállalói jövedelmek csökkentésére, a munkáltatói önkény erősödésére. "A törvény csak a munkáltatók gazdasági érdekeit szolgálja, semmibe veszi a munkavállalókat, megnehezíti egyéni és kollektív érdekvédelmüket, ezért a munkavállalók és szakszervezeteik számára elfogadhatatlan" – olvasható közleményükben.

A tanács különösen felháborítónak tartja és elutasítja Orbán Viktor miniszterelnök záróvitában elhangzott beszédét. Meggyőződésük, hogy a "munkások" felnőtt emberek, el tudják dönteni, hogy érdekeik védelmét azokra a szakszervezetekre bízzák-e, akik a munkahelyeken kollektív szerződésekben garantált, kiszámítható munkafeltételeket biztosítanak számukra, amelyektől segítséget kapnak jogaik védelmében, támogatást nehéz élethelyzetükben.