Az egy közbeszerzésre jutó érték ugyanakkor 20 százalékkal 157 millió forintra növekedett. Mindebből 30-30 százalék jut a közjogi szervezetekre és a helyi önkormányzatokra. A 7773 közbeszerzésből négyezer folyt nemzeti eljárásrendben, az időközben módosított közbeszerzési törvény szerint. A nemzeti eljárásrendben az eljárások 53 százaléka hirdetmény nélküli tárgyalásos volt.

Ezeknél három kis- és középvállalkozást kell felhívni ajánlattételre, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonötmillió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot. A közbeszerzések értékének viszont csak egyharmada jutott erre a körre. Az uniós nyílt eljárások foglalják el, az eljárások száma alapján 12, az érték szerint pedig 23 százalékos részaránnyal.

Gajdos Róbert szerint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások nem járnak korrupciós veszéllyel. Ezt azzal magyarázta, hogy az ajánlatkérőnek három vállalkozót mindenképpen fel kell hívnia ajánlattételre abból a körből, amelyből szívesen szerződne. A kkv-k is támogatják ezt az eljárást, hiszen bővíti a piacukat. A korrupció azért sem fenyeget, mert az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt kötelező közzétenni, és ezáltal transzparenssé válik az eljárás.