Úgy látja, ezt a feladatot nem lehet ráhagyni a bürokráciára, az eredményhez politikai erőt kell felmutatni, különben elvész a cél a minisztériumok, háttérintézmények között. – A cégek működtetése még mindig sok erejét elviszi a vállalkozóknak, a sorban állás a kormányhivatalokban, az eligazodás a számos fizetési kötelezettség, számlaszámok között – mondta. Annak örülnek, hogy a kormány megszüntetett néhány, a költségvetés szempontjából nem jelentős, de a vállalkozások számára nyűggel járó adófajtát, ám közben újak jelentek meg az adórendszerben – tette hozzá.

Alapvetően az államigazgatás munkaszervezését látja tökéletlennek az elnök. Tapasztalatai szerint a kamara negyedannyi emberrel kényelmesen el tud látni bizonyos, az államtól átvett feladatokat, ami szintén arra utal, hogy nem működik jól a gépezet. – Ez persze nem minden állami hivatalra érvényes megállapítás, inkább arról van szó, hogy súlyos aránytalanságok vannak, egyes minisztériumok túlterheltek, máshol ellenben túl sok az üresjárat. Ez főleg a háttérintézményekre igaz – állítja Parragh László.

Az elnök fontosnak nevezte továbbá a cégek rezsiköltségének kordában tartását, már azt is eredménynek tartaná, ha nem kellene újabb emelésekkel szembesülniük. Kiemelte, hogy a magyar gazdálkodók nagyobb rezsiköltségekkel kénytelenek dolgozni, mint nyugat-európai társaik, az ipari gáz ára például 30 százalékkal magasabb nálunk, mint Németországban, de a mobil- és internettarifáknál is sokszoros különbségek rontják a hazai cégek versenyképességét.

Ezért muszáj szűkíteni a különbséget, igaz, ez nem megy egyik pillanatról a másikra. Erre visszavezethetően a tágan értelmezett közüzemi szolgáltatásoknál nem gondolja ördögtől valónak, hogy a monopolpiacon működő vállalatok visszakerüljenek a magyar államhoz. – Pusztán az ipari gáz piacáról az árazásbeli különbségekkel egymilliárd eurósextraprofit hagyja el jelenleg az országot – jelezte, miért tartja szükségesnek az állami piacszerzést, nem megfeledkezve ugyanakkor a verseny élénkítésének szükségességéről. Mindezzel összefüggésben Parragh László megjegyezte: a magyar vállalkozások áldozatvállalása tartja víz felett Magyarországot. – Ők nem mentek tüntetni az utcára, hanem csendben teszik a dolgukat – jelentette ki lapunknak.

Hol a növekedés mostanában?

Nem látni a növekedés motorját, ez a legnagyobb kihívás a következő évben – állítja a kamarai elnök, aki szerint pozitív, hogy csökken az eladósodottság, és emelkednek a megtakarítások, de ez a folyamat egy későbbi növekedésnek alapoz meg, a mostani kialakulását nem segíti. Elengedhetetlennek tartja ezért az uniós pénzek minél hatékonyabb és gyorsabb felhasználását, hogy ezek az összegek tényleg gazdaságfejlesztésre menjenek, ahogy a politika felső szintjein ezt kívánatosnak tartják. – A középszinten azonban sajnos meg tudják ezt akadályozni, amin sürgősen változtatni kell – tette hozzá Parragh László, aki úgy látja, 2013-ban már „elment a hajó” az uniós pénzek új megközelítésű felhasználását tekintve, de 2014-ben mindenképpen érdemi elmozdulást vár.

Parragh László: középszinten van baj