– Negatív hazai növekedési hatásokkal biztos számolni kellene ebben az esetben, továbbá az állampapír-piaci hozamokra sem hatna kedvezően a „költségvetési szakadék” – nyilatkozta Varga Mihály a Népszabadságnak. 

A hozamokat két irányból érné hatás: a kockázatok emelkedése drágítja a finanszírozást, ugyanakkor az amerikai költségvetés forrásigényének csökkenése elvileg megnöveli a lekötetlen pénz mennyiségét a kötvénypiacon, aminek viszont le kellene nyomnia a hozamokat. Ám a tárca nélküli miniszter szerint arra érdemes felkészülni, hogy az év elején erősebb lehet a befektetői kivárás. A magyar adósságszabályról – amelyet az alaptörvény és a gazdasági stabilitási törvény ír körül – az a véleménye, hogy azok világosan előírják, mire van lehetősége a kormánynak. Mivel a szabályok egy része csak 2015-től lép hatályba, ezért szerinte van elég idő a felkészülésre, vagyis jelenleg nem látja okát a törvények finomításának.

– Fontos tapasztalatokat szerezhetünk az amerikai viták alakulásából arról, hogy a politikai erők hogy képesek kezelni az ilyen helyzeteket – közölte, jelezve, azért van különbség, mert míg nálunk az a cél, hogy az adósságplafon alá kerüljünk, az amerikaiak a plafon alatt próbálnak maradni.

A 2013-as amerikai költségvetés a jelentős mértékű tartalékokkal kezelhető a miniszter szerint, aki úgy véli, amennyiben az Európai Bizottság „a korábban rá jellemző objektivitással” áll hozzá a magyar fiskális politikához, akkor jövő tavasszal meg kell szűnnie a Magyarországgal szemben indított túlzottdeficit-eljárásnak. Ennek gátja szerinte a 2014-es költségvetés alapjainak megítélése lehet, de bízik abban, hogy az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap január közepi látogatása alkalmával sikerül meggyőzni a tárgyalópartnereket arról, hogy a növekedés „a lassú nekiindulás után stabillá tud válni”.

A nemzetközi szervezetek egyébként nem tettek észrevételt a magyar kormánynak a 2013-as költségvetéssel kapcsolatban a december közepi zárószavazásig, de a miniszter szerint amennyiben a januári találkozón olyan indítvány kerül az asztalra, ami „pozitívan illeszthető a költségvetéshez”, akkor lehet beszélni esetleges módosításokról. Egyéb esetben erre továbbra sem lát módot az év elején a miniszter, aki szerint általában három-négy hónapnak kell eltelnie ahhoz, hogy a kormány hozzányúljon a büdzséhez, a tartalékokhoz. Megjegyeztük, hogy az idén ez nem így volt, mire hozzátette, az idei egy rendkívüli év volt.

A jövő év pedig abban térhet el a mostanitól, hogy újra kimerészkedhetünk a devizakötvény-piacra. Az Államadósság Kezelő Központ minap közzétett finanszírozási terve szerint 4-4,5 milliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátásra kerülhet sor. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ugyanakkor több nyilatkozatában is kifejtette, hogy nem feltétlenül van erre szükség. Varga Mihályt is állásfoglalásra kértük: a miniszter szerint „az ÁKK terve megfelelő előrelátásról és óvatosságról tanúskodik”.

Az elmúlt napok árfolyamkilengéseiről is kérdeztük, erről azt mondta, hogy ilyenkor rendszerint kevés szereplő van jelen a piacon, könnyen el lehet mozdítani a kurzust, de bízik abban, hogy az év végi szabadságok után a forint visszatér a 275–285-ös tartományba.