Kifejezetten kevés – reagált Vámosi-Nagy Szabolcs arra az értesülésünkre, hogy december 21-ig 4614 bejelentkezés érkezett be a kisvállalati adóra (kiva) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). Persze azt is figyelembe kell venni, hogy az idevágó jogszabályokat még december közepén is módosította a parlament, mint ahogy az is természetes, hogy az új adózási formákkal szemben mindig van egy kis óvatosság a vállalkozások részéről, így volt ez az eva esetében is.

A kiva iránt tehát mérsékelt az érdeklődés, nem úgy a katára: a kisadózó vállalkozások tételes adójára múlt péntekig 30 786 bejelentkezést fogadott a NAV. Az adószakértő szerint azonban a kata esetében sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ez sikertörténet: Vámosi-Nagy Szabolcsot az sem lepte volna meg, ha kétszer ennyien jelentkeznek be az új kisadó alá. Azt is hozzátette, hogy erre az adóra minden hónapban be lehet jelentkezni, ezért nem igazán lehet lemérni a kata vonzerejét abból, hogy eddig hányan választották. Úgy tudjuk, az eredmény az államigazgatásban dolgozókat is kellemes meglepetésként érte, ők inkább februárra várták a kisadó felfutását.

Abban viszont biztos a szakértő, hogy az új kisadókat választók száma nem fogja elérni az 500 ezret. A Nemzetgazdasági Minisztérium illetékesei előszeretettel állítják, hogy félmillió vállalkozás léphet be a kivába és a katába, ám legfeljebb arról lehet szó, hogy ennyi vállalkozás jöhet szóba potenciális adóalanyként. Vagyis ennyien felelnek meg a feltételeknek, a kata esetében például a hatmilliós éves bevételi határnak (bár e fölött is adóalany maradhat a vállalkozás, de jelentősen emelkedik az adóterhe), a kiva esetében pedig az 500 milliós bevételi határnak vagy a maximum 25 alkalmazottnak. – Akinek nagy nyeresége van, de kis bérköltsége, annak nem éri meg a kivát választania, aki pedig komoly anyagköltséggel dolgozik, annak a kata választása nem megoldás – mondta lapunknak az adóhatóság egykori elnökhelyettese.

A NAV-tól kapott tájékoztatás szerint a több mint 30 ezer induló katásból 7535 az egyéni vállalkozó, vagyis minden negyedik. Úgy tűnik tehát, hogy ez az adó elsősorban a betéti társaságok tulajdonosainak fantáziáját mozgatja meg (az adó alanya lehet még az egyéni cég, illetve a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság, ám ezek száma nem jelentős a magyar vállalati szegmensben). Ez egyben arra is utalhat, hogy az evát elhagyók inkább a katára váltottak, s közülük is a betéti társaságok kereshettek új adózási formát 2013-ra. Azt, hogy hányan léptek be, illetve jelentkeztek ki az eva alól, ma még nem tudni, a NAV az adatok összesítésére hivatkozva nem közölte lapunkkal az eredményt. Annyit tudunk, hogy november végén 71 236 evás működött, közülük 25 383 volt egyéni vállalkozó. Vámosi-Nagy Szabolcs egyébként nem számít érdemi csökkenésre az evások körében, mert bár az adókulcs (37 százalék) már magasnak számít a kisadók között, de a kiépült, bejáratott gazdasági kapcsolatrendszerek, illetve az eva adminisztrációjával járó kényelem nem feltétlenül kényszeríti a vállalkozásokat az eva elhagyására.

A három kisadóból összességében 312,6 milliárd forint bevételre számít a következő évben a kormány. A legnagyobb tétel – és egyben a leginkább bizonytalan a kevés belépő miatt – jelen állás szerint a kivából remélt 130 milliárd beszedése. A kisadózó vállalkozások tételes adója 74 milliárdjának elérése vállalkozásonként egy főállású katással számolva több mint 123 ezer katás vállalkozást feltételez, vagyis az eddig bejelentkezett 30 ezer adóalany ennek a bevételnek a kitermeléséhez kevés lesz. Az evából várt 108 milliárd forintot egy 71 ezres evás tábor könnyedén beletesz a közös kasszába: valójában 50 ezer evás is elegendő hozzá, ha átlag hatmilliós évi adóalapot tudnak produkálni, márpedig ez nem jár messze a valóságtól.

Ennyi a tarifa

A hatályos jogszabályok szerint 50 ezer forintot kell fizetni minden hónapban a főállású katások után, 25 ezret a nem főállásúak után. A kiva adókulcsa 16 százalék, az evára pedig 37 százalékot kell félretennie a vállalkozásoknak.