Parkosít és zónázik a kormány
Adódik a kérdés, hogy vajon az új típusú támogatások és övezetek végét jelentik-e az ipari parkok további fejlődésének, vagy jól megfér egymás mellett a két lehetőség. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a szabad vállalkozási zónák nem versenytársai az ipari parkoknak, sőt, a kettő inkább egymásra épül.
Az ipari parkok több mint tízéves történetük során szervesen beépültek a magyar gazdaságba: ahogyan az NGM-től megtudtuk, tavaly a 179 ipari parkban megtelepült 4028 vállalkozás együttes árbevétele meghaladta a 9292 milliárd forintot, és több mint 187 ezer embernek adtak munkát. A címet pályázat útján nyerik el az ipari parkok, a minimumkövetelmény legalább 5, már ott működő vállalkozás, amelyek legalább 100 főt foglalkoztatnak teljes munkaidőben, illetve a park területének legalább 20 hektárosnak kell lennie. Az ipari park címet a nemzetgazdasági miniszter döntése alapján – minden év április 30-ig kiírt pályázat keretében – lehet megszerezni.
Ipari parkok az ország egész területén létrejöhetnek, s a lényegük, hogy infrastrukturális hátteret biztosítanak a betelepülő, elsősorban kis- és középvállalkozásoknak, azaz a rendelkezésükre bocsátják a többi között az energia-, a víz-, a szennyvíz-, a távközlési hálózatokat, illetve szolgáltatásokat nyújtanak, úgymint pénzügyi-számviteli ügyintézés, PR, marketing, külkereskedelem bonyolítása, hitelügyintézés, beruházási, fejlesztési vagy éppen jogi tanácsadás. Mindezért a cégeknek fizetniük kell.
Ahogyan az NGM fogalmaz, az ipari park bázisán kialakuló üzleti környezet hozzájárul a helyi közösség gazdasági fejlődéséhez. Az így elért előnyök következtében megnőhet a régió befektetőinek és munkahelyeinek száma, javulhat a foglalkoztatottság. Az ipari parkok az egész ország területén jelentős tőkebevonást és munkahelyeket generálnak, fejlődést hoznak a kevésbé fejlett régiókban. Ugyanakkor az ipari parkok uniós pályázati forrásokat is el tudnak érni.
A szabad vállalkozási zónák mint speciális gazdasági övezetek megteremtésével azonban a kormány kifejezetten a legnehezebb helyzetben lévő területeknek nyújtana segítséget. A kezdeményezés lényege, hogy ha valamely külföldi vagy magyar vállalkozás a szabad vállalkozási zóna területén új beruházást, fejlesztést hajtana végre, új munkahelyet teremtene, akkor adókedvezményt és fejlesztési támogatást, valamint adminisztrációs segítséget kaphat.
A szaktárca várakozása szerint a zónák azokban a térségekben eredményezhetnek valós fejlődést és térségi szintű felzárkózást, ahol már alapszinten rendelkezésre állnak a fejlődés helyi bázisai, és léteznek olyan helyi kezdeményezések, amelyekre a zónák rendszere építeni tud. Ilyen például a működő ipari parkok jelenléte. A szabad vállalkozási zónák rendszerében az ipari parkok biztosította gazdaságfejlesztési lehetőségek tovább bővülnek nagyobb területet átfogó társadalmi, foglalkoztatási szemlélettel. A kijelölt zónákat ugyan helyi menedzsmentszervezet irányítja, de segítséget kapnak a helyi és központi kormányzattól is.
Azon településcsoportok válhatnának kormányzati kijelölés alapján vállalkozási zónává, amelyek magas munkanélküliséggel sújtott térségben helyezkednek el, ugyanakkor a gazdaság élénkülésének megvannak bizonyos alapvető helyi potenciáljai. A zónákban koncentráltan valósulnának meg a befektetéseket ösztönző gazdasági és infrastruktúra-fejlesztések, illetve a munkaerő-piaci képzések is. Ha egy vállalkozás élne a lehetőséggel, az adókönnyítés mellett az állam –szükség esetén – megkereshetné a tevékenységéhez leginkább illő települést, és kedvező feltételeket nyújthatna a beruházás mielőbbi megvalósításához és stabil működéséhez.
Az elképzelések szerint a nemzetgazdasági tárca vezetője minden év január 31-ig felhívást tesz közzé a szabad vállalkozási zóna kijelölését kezdeményező szándéknyilatkozat és az annak részét képező dokumentumok benyújtásának tartalmi és formai követelményeiről. A szabad vállalkozási zónák monitoring bizottsága pedig legkésőbb május 30-ig javaslatot készít a miniszternek a szabad vállalkozási zónák kijelöléséről a beérkezett szándéknyilatkozatok értékelése alapján. A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal elnöke szakmai értékelést, előminősítést végez. Egy-egy terület öt évig lehetne szabad vállalkozási zóna; ez további öt évvel egyszer meghosszabbítható lenne. A szabad vállalkozási zónában működő cégek a korábban említett fejlesztési adókedvezmény mellett a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból többlettámogatást igényelhetnek.
Az első év annyiban kivétel, hogy már november végén közzétették a pályázati felhívást, és első alkalommal 2013. január 31-ig eldől, hogy hol jöhetnek létre szabad vállalkozási zónák.
Szabad vállalkozási zóna
A szabad vállalkozási zónák speciális gazdasági övezetek, amelyek a legnehezebb helyzetben lévő területeken működnek. Ha valamely külföldi vagy magyar vállalkozás a szabad vállalkozási zóna területén új beruházást, fejlesztést hajt végre, új munkahelyet teremt, akkor adókedvezményt és fejlesztési támogatást, valamint adminisztrációs segítséget kaphat.
Ipari park
Az ipari park infrastruktúrával ellátott, fejlesztő-, termelő- és szolgáltatótevékenységet folytató, működésre és innovációra törekvő szervezet. Ipari parkok Magyarország teljes területén alakulhatnak, létesítésük nem kötődik bizonyos területi egységekhez. A betelepült vállalkozások a működésükhöz szükséges szolgáltatásokat vehetnek igénybe.
